A tartós stressz következményeként gyakran alakul ki krónikus fájdalom, ilyen lehet a nyaki, háti görcsös izommerevség. Mit tehetünk ezek ellen, és milyen lehetőségeink vannak a szűkre szabott nyaralás idején?

Fáj a nyaka, merevek a vállizmai, sajog a dereka? A felnőttek legalább egyötöde, a krónikus stresszben élő aktív középkorúak mintegy fele számára ismerős lehet a tartós mozgásszervi fájdalom problémája. Noha mindez jelentősen rontja a paciensek életminőségét, az érintettek fele mégis úgy él együtt ezzel a kellemetlenséggel, hogy nem fordul orvoshoz, nem kap kezelést. Első lépésként nagyon fontos felismerni, milyen okok lehetnek ennek hátterében, hogy azután mielőbb tehessen a beteg valamit ezek ellene.

Milyen panaszokat okozhat a tartós stressz?

A tünetek a tartós idegfeszültség, stressz hatásaként is kialakulhatnak. A stressz olyan fizikai, illetve pszichikai hatások összessége, amelyeket a szervezetünk vészhelyzetként, fenyegetettségként értékel, és amelyekre védekező reflexszel reagál. Ennek mechanizmusát Sellye János óta ismerjük: intenzív érzelmi vagy fizikai hatás, szorongás, aggodalom, veszélyeztetettség. Konfliktushelyzetek hatására a vegetatív idegrendszer automatikusan reagál, mintegy riasztást ad ki, felkészítve a szervezetet a harcra vagy a menekülésre. Ilyenkor a vérnyomás nő, a pupilla kitágul, a vér a belső szervekből az agy és az izmok felé tolul. Ha a közvetlen veszélyhelyzet elmúlik, a szervezet a normális működéshez tér vissza. Viszont, ha ez a stresszhatás gyakran visszatér vagy állandósul, akkor a feszült, „készenléti állapot” is tartósan fennmarad, az izmok nem ernyednek el, az izomegyensúly megbomlik, merevség, izomgörcsök, rossz tartás, fájdalom alakul ki. Ez a porckorongok terhelését is megváltoztatja, így a gerincre is hat. A stresszre a legérzékenyebbek a hát felső részén elhelyezkedő ún. csuklyásizom, a mély hát- és a karizmok, így a stressz miatt krónikus mozgásszervi, váll-, nyak- és hátfájdalmak alakulnak ki a leggyakrabban. Krónikus fájdalmak esetén szükséges orvoshoz fordulni, hogy kiderüljön, mi a kiváltó ok. Ha a tünetek ellenére a képalkotó vizsgálatok nem mutatnak ki a mozgásszervekben elváltozást, akkor felmerülhet, hogy a tartós stressz van a háttérben.

Mit tehetünk a mindennapokban?

Az ülőmunka és a mozgáshiány, a kiegyensúlyozatlan terhelés elmélyíti a stressz okozta panaszokat, szinte táptalaja mindez a krónikus fájdalmaknak. Ezért fontos, hogy ergonómiai szempontból megfelelő legyen a munkaállomás, a szék, a monitor magassága stb. Munka közben az óránkénti pihenő, és ez idő alatt a mozgásszervek átmozgatása sokat segíthet a stressz miatt merev, görcsös izmok lazításában, erősítésében is. Általános életmódi változtatásokra is szükség van: tanácsos mielőbb valamilyen stresszoldó technikát (relaxáció, jóga, meditáció, Pilátes-torna, mélylégzés, mindfullnes stb.) elsajátítani, rendszeres pihenésre, alvásra időt szakítani, és valamilyen, kedvvel végzett mozgásformát választani. Ha magát a stresszforrást nem is tudjuk kiküszöbölni, de a saját hozzáállásunkkal kezdhetünk valamit: az önismeret és az önértékelés fejlesztésével, asszertív kommunikációval, a kapcsolataink ápolásával, kreatív tevékenységekkel sokat tehetünk.

Hogyan oldhatjuk a stresszt a nyaraláson?

Az egészség fenntartásának igen fontos része, hogy évente legalább egyszer néhány hétre sikerüljön kikapcsolódni, eltávolodni a munkahelyi gondoktól, szabadulni a tartós stressz szorításából. A krónikus mozgásszervi fájdalmak esetében a nyaralás, a pihenés önmagában is jótékony hatású. Igyekezzünk a nyári szabadságot, a mindennapi stressztől való eltávolodást a lehető legjobban kihasználni. Legjobb, ha ez idő alatt elindítunk olyan tevékenységeket, amelyek később, a mindennapi stresszkezelésben segíthetnek. Ilyen lehet például egy új mozgásforma (úszás, fallabda, golf, tenisz, nordic walking, evezés, kerékpározás stb.) kipróbálása, ami később munka melletti kikapcsolódást jelenthet. A nyaralás idején feleleveníthetjük ifjúkori kedvenc játékainkat, időtöltéseinket (sakk, társas, zene, olvasás, beszélgetés, séta). A legkellemesebb, legpihentetőbb, leginkább örömszerzőnek bizonyuló tevékenységet nyaralás után is érdemes folytatni, hiszen ezek hozzájárulnak az ún. boldogsághormonok, például a dopamin, szerotonin termelődéséhez, segítenek a stresszoldásban. A szabadság alatt több idő van arra is, hogy megtanuljunk valamilyen stresszoldó stratégiát, például a tudatos mélylégzést vagy a meditációt, ami aztán a mindennapi életünk részévé válhat.

A cikk a Budai Egészségközpont reumatológusának közreműködésével készült el.