Mi befolyásolja a folyamatot, milyen fázisokból áll és mi történik, ha elmarad a csont gyógyulása?

A csonttörés váratlanul bekövetkezhet bárkinél, fiatal korban főleg nagy energiájú (közlekedési és munkabalesetek) sérülések eredményeképpen, idősek esetében azonban a csontritkulás miatt banális balesetek is előidézhetik.

A törésgyógyulásban többek között szerepet játszik az életkor, de a törött csont típusa (szivacsos, avagy tömött csontállomány) és a csont funkciója is.

A törés mintázata a repedéstől a súlyos darabos törésig, nyílt törésig, valamint az elmozdulás nélküli töréstől az elmozdulással járó törésig terjedhet. Az ízületbe hatoló törések rendszerint súlyosabbak, mint az ízületet nem érintő típusok. A töréshez társuló szalagsérülések, ficamok, ér- és idegsérülések legalább annyira befolyásolják a hosszú távú eredményeket, mint a rehabilitáció minősége.

A dohányzás és az alkohol, valamint a legtöbb rendszerbetegség (cukorbetegség, illetve egyéb krónikus betegségek) negatívan hatnak a törésgyógyulásra, míg a helyes táplálkozás, pihenés, a korai rehabilitáció elősegítik a folyamatot.

Ha egy törés önmagában vagy műtéttel mozgásstabil, de még nem terhelésstabil, akkor már nagyon sok tornagyakorlat, fizikoterápiás kezelés elkezdhető, ilyen módon megelőzhető a letapadás, az ízületi merevség kialakulása, vagy akár a rettegett komplex regionális fájdalom szindróma.

Egy speciálisan jól gyógyuló töréstípus a gyerekkori úgynevezett zöldgallytörés, ebben az esetben is korán elkezdhetjük a rehabilitációt. Léteznek típusos helyen, csak bizonyos erőbehatásra előforduló úgynevezett sportsérülések, törések, ezeknek felismerésében és korszerű kezelésében egy sportsebész tapasztalatát mindenféleképpen érdemes igénybe venni.

A törésgyógyulás megfelelő biológiai és mechanikai környezetben megy végbe, szöveti szinten egy folyamatról beszélhetünk. A csont alkotó elemei sejtek, szerves és szervetlen anyagok (mátrix). Törés esetén az áthidaló mátrix eleinte egy vérömlenybe belenövő mikroszkopikus véredény hálózat és immunsejtek által létrehozott granulációs szövet képét mutatja. Ebből alakul ki egy olyan kötőszövet, ami rostos porccal telik meg (puha callus), majd mineralizálódik (kemény callus).

Másképpen mondva, a csontképző sejtek létrehoznak egy olyan hegszövetet, amely összeköti a csontvégeket. Ez a folyamat pár hét alatt lezajlik. Ezt követően elkezdődik a remodellációs fázis (ez hónapokig tart), amelynek során helyreáll az anatómia. Ha biológiai vagy mechanikai okok miatt a gyógyulás elmarad, úgynevezett állízület alakulhat ki, mely kóros mozgathatósággal jár.

A cikk a Budai Egészségközpont neurológusának közreműködésével készült el.