Minden tizedik ember csontritkulással küzd Magyarországon. Ha azokat is számba vesszük, akiknél kezdeti stádiumban van a kór, akkor közel 3 millió érintettről beszélhetünk.

Ahogy telnek-múlnak az évek, az oszteoporózis (csontritkulás) esélye és mértéke egyre nő. Mi történik ilyenkor? A folyamat során a csontépítő sejtjeink kisebb hatékonysággal építik be a kalciumot a csontszövetbe, így a csontok lyukacsosabb szerkezetűvé válnak és sűrűségük fokozatosan csökken. Ezzel párhuzamosan gyengül a csontozat teherbírása, és nő a törés esélye.

Vannak korai jelek

Bár a csontritkulás rendszerint nagyon sokáig rejtve marad, a csökkenő testmagasság, a vesekövesség, a bordák és a csípőlapát közötti távolság csökkenése és a háti görbület fokozódása egy szakember számára már árulkodó jel lehet. Pontos képet azonban csak a csontsűrűség-vizsgálattal (oszteodenzitometriával) lehet kapni a csontok aktuális állapotáról. Ha nem történik szűrés, akkor nem egy korai fázisban, hanem egy jóval előrehaladottabb állapotnál, csak egy váratlanul bekövetkező törést követően kerül sor az orvos-beteg találkozóra, így a diagnózisra.

30 éves korban van a csontozat a csúcson

A csonttömeg harmincéves korunkra éri el a maximális sűrűséget, ásványianyag-tartalmat, ez a szint évekre állandósul. Majd 40-50 éves kortól intenzívvé válik a csontszövet lebontása. A csontozat össztömege évente akár 1-2 százalékkal is csökkenhet!

A menopauza a nőknél vízválasztó

A menopauza időszakától (nagyjából 50 éves kor táján) elindulhat az intenzívebb csontvesztés folyamata a nőknél, ezért ettől a kortól már mindenképp ajánlják a rendszeres csontsűrűségmérést a szakemberek. Van, mikor korábban is érdemes rászánni magunkat a vizsgálatra. Többek között ilyen ok a családi halmozódás. Ezen felül egyes autoimmun- és hormonális betegségek, felszívódási zavarokkal járó bélbetegségek, D-vitaminhiányos állapotok, és a pajzsmirigy-túlműködés indokolttá teszi az 50 éves életkor előtti vizsgálatot.

Van, ami ront a csontok állapotán

Ha nem mozgunk eleget, kevés kalciumot veszünk magunkhoz, rendszeresen fogyasztunk alkoholt, esetleg dohányzunk, nagy kávéfogyasztók vagyunk, illetve magas foszfortartalmú ételeket eszünk, akkor jelentős mértékben növeljük a csontritkulás kockázatát. Kevesen tudják, hogy bizonyos gyógyszerek (pl. szteroidok, protonpumpa-gátlók, egyes vízhajtók) is árthatnak a csontozatnak. Ha rendszeresen szedünk gyógyszert, érdemes orvosunkkal erről is konzultálni.

A sport az egyik legjobb csonterősítő

A saját testsúllyal való megbirkózást igénylő sportok (pl. a séta, futás, de az úszás, jóga kevésbé) hatékonyan fokozzák a csontok vérellátását, anyagcseréjét. A mozgás segít bejuttatni a csontszövetbe a megfelelő nyomelemeket, vitaminokat, illetve ásványi anyagokat. Minél többet mozgunk – már egész fiatal korunktól kezdve –, annál biztosabbak lehetünk benne, hogy mindent megtettünk a megfelelő csonttömegért.

A cikk a Budai Egészségközpont segítségével készült.