A baj nem jár egyedül – mondhatják azok a diabéteszesek, akiknek az állapotát visszatérő hátfájdalmak, gerincbántalmak súlyosbítják. Sajnos, gerincgyógyász szakorvosok igazolták az összefüggést: a cukorbetegek gyakrabban szenvednek gerincproblémáktól is.
A cukorbetegség (diabetes mellitus), a glükóz feldolgozási zavara, aminek oka a hasnyálmirigy által termelt inzulin hiánya, vagy a szervezet inzulinnal szembeni érzéketlensége (inzulinrezisztencia). Többszervi betegség, amely számos kötőszövetet érint, csontrendszeri elváltozásokat is okozhat. Több egyéb, a cukorbetegséggel is összefüggésbe hozható probléma eredményezhet gerincbántalmakat, krónikus hátfájdalmakat. Ilyen például az elhízás, amely a diabétesszel szenvedők körében jóval nagyobb arányban fordul elő, mint a nem cukorbetegek között. A súlytöbblet megváltoztatja a test súlypontját, és extra terhelést jelent a gerincre.
Gerinccsatorna-szűkület
A cukorbetegség hajlamosító tényezőként kapcsolatba hozható több gerincbetegséggel, amelyek fájdalommal illetve a mozgás beszűkülésével is együtt járhatnak. Ezek egyike a többnyire az ágyéki szakaszon kialakuló gerinccsatorna-szűkület, ami a gerinc belsejében található szabad területek beszűkülését jelenti. Ez a csatornában futó idegek összenyomódását okozhatja, ami bizsergést, zsibbadást, végtag-gyengeséget és deréktáji fájdalmat okozhat. A gerinccsatorna-szűkület következtében a járástávolság jelentősen, akár néhány méterre is lecsökkenhet. A csigolyatér csökkenésének hátterében csigolyacsúszás, porckorongkopás, hipertrófiás csontos vagy lágyrészelváltozások állhatnak, esetleg daganat, vagy oszteoporotikus csigolyaösszeroppanás. Tapasztalatok szerint a cukorbetegek esetében a gerincszűkülethez vezető porckorong-degeneráció gyakrabban, hamarabb következik be, mint a nem cukorbetegek esetében, vagyis a cukorbetegség a gerincszűkület kockázati tényezőjének tekinthető.
Egy 330 beteget érintő vizsgálat eredménye szerint például a csípőprotézis-műtéten átesett betegek 13 százaléka volt cukorbeteg, szemben a populációban erre a korosztályra általában jellemző 8 százalékkal.
A cukorbetegek aránya a betegcsoportok között a gerincszűkületben szenvedő nők körében volt a legnagyobb.
Porckorong-degeneráció
A hosszan tartó, kontrollálatlan cukorbetegség tehát növeli az ágyéki porckorong-degeneráció kockázatát is. A cukorbetegség, pontosabban ezzel összefüggésben a vércukor- és inzulinszint ingadozása, az anyagcsere-zavar jelentősen, akár egyharmadával is növelheti a porckorong-degeneráció és a deréktáji s nyaki fájdalmak előfordulását. A magas vércukorszint ugyanis megváltoztathatja az extracelluláris mátrixot, a kötőszöveti sejteket körülvevő, fehérjékből és szénhidrátokból felépülő hálózatot. A sejtelváltozások következtében egyes szövetek, például a porckorong természetes öregedése felgyorsul. A tartósan magas inzulinszint szintén elősegíti a porckorong degenerációját azáltal, hogy megváltoztatja a vérben a proteoglikánok (szénhidrátláncot kötő fehérjemolekulák) profilját, növeli a kondroitin-szulfát mennyiségét a csigolyaközi lemezek külső gyűrűjében, ezzel csökkenti a porckorong víztartalmát, rugalmasságát.
Nő a fertőzések kockázata
A cukorbetegség növeli a fertőzésekre való hajlamot, így növeli a lázzal és derékfájással járó csigolya-osteomyelitis kockázatát is. Ezt a betegséget többnyire bakteriális fertőzés, leggyakrabban a Staphylococcus aureus okozza, ami kiindulhat egy – a cukorbetegek esetében gyakori – nehezen gyógyuló sebből, fekélyből. Szerencsére ritkán, de előfordulhat a szintén fertőzés következményeként kialakuló spinális epidurális tályog is, ami a csigolyacsontok és a gerincvelő membránja közötti területen kezdődhet. A cukorbetegséggel összefüggő tényezők, mint például az elhízás és a magas vérnyomás, szintén növelik a fertőzés esélyét.
Törékenyebb csontok, fájó végtagok
A cukorbetegség csökkenti a csont ásványianyag-tartalmát, így növeli a csigolyacsontok oszteoporotikus törésének veszélyét. A jól kontrollált cukorbetegség csökkenti a kockázatot, ugyanakkor egyes glükózszint-csökkentő gyógyszerek (például inzulin, szulfonilureák vagy tiazolidindionok) a csontok minőségének és szilárdságának romlásával járhatnak. Az orvos az egyéni állapot, a csontsűrűség figyelembe vételével dönt ezeknek a gyógyszereknek az alkalmazásáról.
A cukorbetegség idegkárosodást is okozhat, aminek következtében neuropátia vagy neuropátiás fájdalmak léphetnek fel. Ez a diabéteszes neuropátia a perifériás idegekben fordul elő, leggyakrabban az alsó és felső végtagokban. A cukorbetegek közel felét érinti, míg a nem cukorbetegeknek csak mintegy tíz százalékát.
A cikk a Budai Egészségközpont munkatársainak közreműködésével készült el.
