Multicentrikus, randomizált klinikai vizsgálat keretén belül brit kutatóorvosok összehasonlították a gördülő talpú és sima talpú cipők terápiás hatékonyságát az idült derékfájdalommal élők körében. Vizsgálatuk eredményét a gerincgyógyászat egyik legrangosabb újságjában, a Spine-ban tették közzé.

Az elmúlt évtizedben reklámok sorozata hirdette, hogy a gördülő talpú cipők viselése csökkenteni fogja a derékfájdalmat. Tették ezt annak ellenére, hogy nem volt hivatalos, tudományosan alátámasztott, erős bizonyítékuk az állításuk alátámasztására.

Fogadják szeretettel kedves Olvasóink összeállításunkat arról, hogyan kímélhetik hatékonyan gerincüket. Tanácsaink hasznára válnak azoknak is, akiknek gerincbetegsége nem igényel műtétet, illetve mindenki számára a gerinc védelme érdekében.

Sokszorosával terheljük gerincünket, ha azt nem megfelelően használjuk, ennek következménye működési zavart, szerkezeti károsodást okozhat. Ezért fontosnak tarjuk bemutatni Önöknek a helyes testtartás mivoltát, hogy evvel is igyekezzünk megelőzni a gerincbetegségeket illetve, hogy Önök is tevőleges szereplői legyenek a gyógyulási folyamatoknak.

Egy gerincműtét nagyfokú megterhelést jelent az egész szervezet számára: a műtét során szöveteket vágnak meg vagy távolítanak el, esetenként pedig valamilyen idegen anyagot (implantátumot) ültetnek be az eltávolított szövetek pótlására, az altatás utóhatása időnként jóval a műtétet követően is érezhető, az erős fájdalomcsillapítók pedig számtalan mellékhatással bírhatnak, az egyszerű émelygéstől egészen a függőség kialakulásáig. Mindezek miatt a műtét utáni felépülés is igen összetett és bonyolult folyamat, amire azonban a beteg előre felkészíthető.

A korosodó gerinc változásai címmel már írtunk a gerincünket érintő, az öregedéssel együtt járó strukturális átalakulásokról, azok tünettanáról és a rizikó tényezőkről. Mindazok a gerincre ható változások a gerinc alkotó elemeiben, amelyek az öregedéssel járnak együtt, módosítják a gerinc normális élettani görbületeit, a gerinc biomechanikáját, előidézve az ezzel együtt járó funkcionális károsodásokat, csökkent terhelhetőséget, az egyensúlyvesztést és a fájdalmat. Ezért jelen ismertetőnkben külön említenénk a törések szempontjából az egyik legfontosabb kockázati faktort, az esésveszélyt, amelyet a csigolyák alaki és funkcionális rendellenessége, valamint a korral, inaktivitással járó izomtömeg vesztesége, az izom elfajulása okoz.

Amikor a korosodó gerinc problémaköréről beszélünk, hajlamosak vagyunk csak a csontritkulással asszociálni a Betegséget, pedig valamennyi a gerincünket felépítő strukturális elemet érinti a kóros folyamat különböző mértékben. Erről szeretnénk egy rövid áttekintést adni olvasó közönségünk számára jelen cikkünkben.

Az álom mindenki számára titokzatos jelenség, melynek megértése az idők folyamán sokat fejlődött mind fiziológiai, mind szimbolikus szempontból. Mindenki álmodik, de nem mindig, és nem mindenki emlékszik az álmaira. Az álmok az alvás REM-szakaszában alakulnak ki. A REM és non-REM szakaszok egymást váltva alakítják ki alvásciklusunk. Átlagosan egy 70 éves ember életének 23 évét tölti alvással, ami életünk majdnem egyharmadát teszi ki.

Az alábbiakban egy előzetes tanulmány eredményeit olvashatják, melyben a nyaki porckorongsérv miatt elülső feltárásból végzett stabilizációs műtéten átesett betegek autóvezetési reakció idejét vizsgálták műtét előtt és műtét után az osztrák kutatóorvosok.

A kutatóorvosok vizsgálatának alapját az adta, hogy az ágyéki gerinc műtéten átesett betegek körében már történtek korábban vizsgálatok, melyben az autóvezetési reakcióidő változását mérték. Ugyanakkor ezt kérdést a nyaki gerinc degeneratív megbetegedései esetén eddig még nem vizsgálták. Ráadásul a szakirodalomban azzal kapcsolatban sincsen információ, hogy nyaki gerinc műtétet követően autóvezetéshez mikortól ajánlott visszatérni.

Mind a derékfájdalom, mind az álmatlanság – mely kórképeknek számos oka lehet - külön- külön is, de együttes előfordulásukkal pedig igen jelentős, az egyén életminőségét erősen korlátozó tényezők.

Egyes becslések szerint a felnőtt lakosság 30%-a szenved álmatlanságban, derékfájdalomban a populáció 80% -a, és az egyik angliai egyetemi gerincosztálynak ez évi felmérése szerint a krónikus derékfájdalommal élő Betegek 57%-nál találtak krónikus álmatlanságot.

Számos közlemény számolt már be a derékfájdalomban szenvedő páciensek járásminőségének a megváltozásáról. Kevés olyan kvantitatív elemzés áll azonban rendelkezésre, amely az elhízás (idegen szóval obezitás) és a derékfájdalom járásra gyakorolt hatásával foglalkozna.

Gyakori kórkép az ágyéki gerinc instabilitásából származó derékfájdalom. A fizioterápia hatékony gyógymód lehet a funkcionális instabilitás kezelésében. Milyen anatómia elváltozások állhat a háttérben? Melyek az ágyéki gerincet stabilizáló fő izomcsoportok? 

 .