A krónikus fájdalomtól szenvedők szemléletmódja nagymértékben meghatározza a viselkedésüket és az érzelmi reakcióikat, ezek pedig hatást gyakorolnak a gondolkodásmódjukra. Már William Shakespeare is ezt írja a Hamletben: „Nincs jó vagy rossz, a gondolataink teszik azzá”.

A krónikus fájdalommal együtt járó pszichés komponensek említésekor nagyon fontos kiemelni, hogy milyen hatással van gondolkodásunk a betegség következményeire, a kezelés hatékonyságára vagy akár a fájdalom szubjektív megélésére. Írásunkban ennek módszereibe adunk betekintést.

A Virginiai Gerinckutató Központ munkatársai érdekes kutatási eredményeket közöltek a kor, a nem, a BMI és a krónikus derékfájdalom degeneratív (kopásos) eredetű specifikus (diagnosztikus tesztekkel igazolt) fájdalomforrásai közötti összefüggésekről. A tanulmány célja az volt, hogy kiderítse e három leglényegesebb rizikófaktor együttes hatását a krónikus derékfájdalomra, és kapcsolatot találjon e változók kombinációi és a derékfájdalom strukturális etiológiája között.

„Nem jó ötlet valamit utálni! Ha valamit utálsz, láthatatlanul is összekapcsolódsz vele - így együtt fogtok menetelni. (...) Az elfogadás nem jelent "feladást" - csak azt, hogy megértjük, hogy mi történik”. /Andrew Matthews/

Talán első hallásra ellentmondásosnak tűnhet, mégis igaz: a fájdalom elfogadása kedvezőbb hatással van a testi-lelki jóllétre, mint a fájdalom csökkentésére irányuló kísérletek. Hogyan lehetséges ez? A fájdalom elfogadása ugyanis nem a betegségbe való beletörődést jelenti („nekem ezt szánta a sors”, „ezzel kell, hogy örökre együtt éljek”, „ettől jobb már úgysem lesz”), hanem pontosan az élete aktív folytatását. A központi kérdés a megoldás felé itt nem a „mit tudok tenni a fájdalom ellen?”, sokkal inkább a „mit tudok tenni a fájdalom ellenére?”. A fájdalom elfogadása elsődleges a fájdalommal való együttélés és – a gyógyulásban oly nagy szerepet játszó – aktivitás fokozása szempontjából.

Mint korábbi cikkeinkben több helyen részleteztük a porckorongsérv konzervatív és sebészi terápiáját, több szó is esett a sérv kiújulásának a lehetőségéről. Ennek egyik megelőzési módszere, hogy a porckorong mobilizálható részeit a porcrésbe benyúlva a rést kiürítjük. Ilyenkor azonban fennáll az instabilitás, a porcrés összeesés és a krónikus derékfájás veszélye (bővebben lásd Failed Back szindróma). Ha azonban, csak a kiszakadt (sequester) darabot távolítjuk el, akkor a porcrésben maradt darabok a szakadás falán újra sérvesedhetnek (reherniatio).

Honlapunkon számos kontextusban írtunk már az obezitás (túlsúly) és a gerincbetegségek kapcsolatáról, úgymint az obezitás és a porckorong kopás, az obezitás – derékfájdalom – járásmód változások, valamint a krónikus derékfájdalom és obezitás összefüggésében.  Az alábbiakban az első olyan klinikai vizsgálat eredményeit foglaljuk össze, mely kizárólag az elhízott pre-menopauzás nők obezitással összefüggő csontsűrűség változására fókuszál.

2013 nyarán, a JAMA Intern Medicine folyóiratban megjelent amerikai felmérés eredményei szerint a háziorvosi rendelőben megjelenő betegek 10% - a ágyéki, vagy nyaki gerincfájdalmai miatt keresi fel orvosát, melynek teljes költsége évente több mint 86 milliárd dollárra tehető.

A derék és háti gerincszakasz fájdalmainak számtalan oka és befolyásoló tényezője lehet. Egyik ilyen ok a helytelen testtartás, melyről már korábban is tudtuk, hogy hosszú távon a csigolyatestekre gyakorolt kedvezőtlen erők következtében, fájdalom forrása lehet, azonban ezt kutatási eredmények is alátámasztják.

A mozgásszegény életmód és az ülőmunka egyaránt káros hatással lehet a mozgásszervrendszerünkre. Az ízületek kóros elváltozásai több terheléssel kapcsolatos tényezőkre vezethetőek vissza.

A fizikai megterheléssel kapcsolatos panaszokat az alábbi szempontok alapján csoportosíthatjuk:

• kóros terhelése

• túlterhelése

• helytelen terhelése

• elégtelen mértékű terhelése

Életünk jelentős hányadát a munkahelyünkön, kollégáink társaságában töltjük, bizonyos tekintetben sokkal többet vagyunk munkatársainkkal és ügyfeleinkkel mint szeretteinkkel. Míg sokak számára egyértelmű, hogy a rossz családi légkör mennyire megterhelheti az emberek életét, addig a munkahelyi lelki állapotról kevesebb szó esik. Egészségpszichológiai vizsgálatok alapján evidenciának tekinthető, hogy a munkahelyi elégedettség, a munka monotonitása, munkahelyi kapcsolatok minősége, személyes igényeink, stressz és a dolgozó munkaképességének saját megítélése szoros kapcsolatban állnak a derékfájdalom kialakulásával. De hogyan lehetséges ez? Érdemes-e komolyan venni a pszichológiai tényezőket olyan fizikai betegségek kialakulásában, mint például a porckorongsérv?

Napi nyolc, vagy annál is több órát a számítógép előtt ülve töltve az ember sokszor elfelejtkezik a mozgás szükségességéről. Erre figyelmeztető jel a hátfájás, derékfájás - de mit tehetünk ez ellen ebben a helyzetben? A munkahelyünkön tornázzunk!