A Dynesys rendszer egy új fejlesztés a gerinc stabilizálásának a műtéti megoldására. A műtét lényege, hogy az instabil szegmentumban a jól ismert pediculus csavarokat nem egy rúddal kötjük össze, hanem egy rugalmas rendszerrel. A rugalmas rendszer célja, hogy a panaszokat okozó szegmentumban csökkentse a gerinc (kóros) mozgásait, illetve áthidaló megoldásként a fúzió melletti még egészséges szomszédos szegmentum mozgástartományát és a nyíróerőket csökkentve, megóvja a szomszédos szegmentum szindróma kialakulásától.

A csontritkulás Magyarországon 900.000 embert érint, és az Európai Uniós adatok szerint minden harmadik menopauzán átesett nő, és minden ötödik 50 év feletti férfi szenved a kórképben. Az oszteoporózis a csont minőségi és mennyiségi változását jelenti, melynek során károsodik a csont szerkezete, és következménye a fokozott csonttörés lesz. Az egyre öregedő népesség következményeként a porotikus csontbetegek száma is a következő 50 évben megduplázódik. A csontritkulás okozta, fokozott csonttöréssel járó alkar-, csípő-, csigolyatörések és a szövődményeik jól ismertek. A keresztcsont oszteoporotikus eredetű, spontán törése azonban az idős kor nehezen felismert szindrómája, amely a stressz törések egyik alcsoportjába sorolható.

A keresztcsont H-mintázatú törése

A stressztörésnek két altípusa ismeretes: az úgynevezett inszufficiens (inkomplett) és a fáradásos törés. Az inszufficiens törés az időskor betegsége, és fiziológiás stresszre (trauma nélkül, spontán) jön létre a csökkent ásványi anyag tartalmú csontban. A fáradásos törés a fiatal életkorban fordul elő – sportolókon általában –, és az abnormális stresszre (nagy erőkifejtésre) a normális ásványi anyag tartalmú csontban alakul ki.

„Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!” (Madách Imre: Az ember tragédiája)

A legkülönfélébb módokon birkózunk meg mindennapi fájdalmainkkal – van, aki gyógyszert vesz be, mások próbálják elterelni a figyelmüket róla, egyesek relaxálnak, bíztatják magukat. Abban azonban mind megegyezünk, hogy megkísérlünk valamilyen stratégiát kialakítani a fájdalom csillapítására. Ezen stratégiák között igazoltan megállja a helyét a spirituális gyakorlat, a ”magasabb értelem” keresése.

Számos ember, akinek folyamatos vagy visszatérő fájdalma van, arról számol be, hogy vallásban vagy a spiritualitás valamely formájában keres gyógyírt bajára, például imádkozik, vagy egyéb spirituális gyakorlatot folytat.  Egy 2004-es felmérés alapján a krónikus fájdalombetegek közel 60%-a  alkalmazza fájdalomcsökkentő stratégiaként az imádságot. Sőt, a krónikus fájdalommal küzdők körében megnő a valószínűsége annak, hogy a személy valamely rendszeres spirituális gyakorlatot folytasson. A fájdalomtól szenvedő emberek közel 40 százaléka kerül közelebb a spiritualitáshoz, vagy válik vallásosabbá. A betegség és a szenvedés a ”magasabb értelem” keresésére ösztökél minket.

Mára közismert egészségpszichológiai tény, hogy a vallásosság egészségvédő hatású. A vallásos hiedelmek és a spirituális gyakorlatok egyaránt hatással vannak gondolkodásunkra, érzelmeinkre és arra, hogy milyen reakciókat adunk a környezetünk, testünk vagy lelkünk történéseire. A hit ténylegesen enyhítheti a fájdalmat.

Törvény írja elő a betegek tájékoztatásához és önrendelkezéshez való jogát, ugyanígy az orvos tájékoztatási kötelezettségét is.

E kettős feladat megoldását elősegítendő alakítottuk ki intézetünkben, az Országos Gerincgyógyászati Központban a már több, mint hat éve működő műtét előtti betegtájékoztatást, betegoktatást. Az orvosi tájékoztatáson kívül, befekvő betegeinkkel külön foglalkozunk, a műtéti beavatkozásokra való felkészülést segítve.

Álljon itt egy idézet a Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok Kézikönyvéből:

„A betegek, illetve törvényes képviselőik tájékoztatását és beleegyezését a szolgáltató által meghatározott folyamattal, dokumentált eljárással és képzett munkatársakkal érik el.”

A műtét előtti betegtájékoztatást két lépésben valósítjuk meg, írásban és szóban.

Jelen írásunk csak az írásbeli tájékoztatással foglalkozik, következő cikkünkben tervezzük tárgyalni a szóbeli tájékoztatás részleteit.

„Gondoltam valakinek nagyon megdicsérem ezt a kis füzetet, mert nagyon tetszett, nagyon hasznos. Ahol annyira komolyan veszik a beteget, hogy így leírják a dolgokat és még le is fotózzák, és még önök is elmondják, az rossz hely nem lehet. Elolvastam, megnyugodtam és most teljes békében várom a műtétet, tudom mi fog velem történni.”- Ezeket a mondatokat egy betegünktől idézzük.

De hogyan nyerjük el az ilyen és hasonló véleményeket és a „tájékozott beleegyezés - t”? – ezt tárgyaltuk előző betegjoggal kapcsolatos cikkünkben is – az írásos betegtájékoztatás bemutatásával.

Jelen írásunkban az írásos tájékoztatást követő, szóbeli műtét előtti betegtájékoztatásról számolunk be részletesen.

Amerikai orvosok által végzett kutatás szoros kapcsolatot tárt fel a dohányzás és a derékfájás, illetve ágyéki gerincet érintő degeneratív betegségek között. A kutatásban közel 1300 orvos vett részt, akik betegeiket hosszú éveken követték, egyeseket több mint 50 évig. Úgy találták, hogy azon betegeik, akik magasvérnyomás-betegségben szenvednek, vagy koszorúér-betegségük van, illetve dohányoznak (melyek mindegyike külön-külön is fokozott rizikót jelent érelmeszesedésre és verőér-elzáródásra), azok körében szignifikánsan gyakoribb a derékfájás. Bővebben a tanulmányról a következő linken olvashatnak.

Az alábbi cikkben a Magyar Orvosi Kamara elnökének írt állásfoglalást olvashatja, amely felhívja a figyelmet a tartásjavításra és a gyermekek gerincvédelmére.

A gyermekek gerincének egészséges fejlődését több tényező együttesen veszélyezteti:

 A mozgásszegény, ülő életmód, mely ma már az óvodás korosztályban is tartáshibákhoz vezet (dr. Pellet Sándor gödöllői ortopéd szakorvos rendszeres, tudományos igényű szűrővizsgálatai szerint az óvodások 62 %-ában már észlelhetők tartáshibák), s a tartáshibák tömeges előfordulását észlelik az iskoláskorban is azon szakorvosok, akik tudományos igénnyel, precízen vizsgálják a gyermekeket (pl. dr. Fejérdy Gábor ortopéd szakorvos, dr. Krunity Xénia reumatológus szakorvos eredményei). Megoldás: a mindennapi iskolai testnevelés / testmozgás megvalósítása minden gyermek részvételével, megfelelő egészségfejlesztési szempontok teljesítésével.