A mozgásszegény, ülő életmód ma már a gyermekkorban is általános. A tartáshiba persze még nem betegség, de ha úgy marad, akkor a gerinc fiatal felnőttkori porckopásának az előhírnökévé válhat. Mindez meglehetősen ijesztő, és a szülők jól teszik, ha felfigyelnek erre a veszélyre.

Ezt alátámasztva az elmúlt évek kutatásai is megdöbbentő adatokkal számolnak be a gyermekkori tartáshibáról: 

• az óvodáskorban 62%-ban fordul elő, s ez az iskolai évek alatt sem csökken,

• a középiskolások között pedig 80%-ra tehető azon tanulók aránya, akiknél vagy tartáshiba van (kb. 65%), vagy kezelendő fiatalkori gerincbetegség (Scheuermann kór és valódi scoliosis, együtt kb. 15%).

A mozgásszegény életmód következményei

A mozgásszegénység azt eredményezi, hogy a testtartásért felelős izmainkat keveset és helytelenül használjuk, emiatt egyes izmaink zsugorodnak, más izmaink gyengülnek, a testtartásunk hibás lesz, felborul az izomegyensúly. Emiatt a gerincnek olyan kis képleteire kerül a gravitáció okozta szinte állandó terhelés, amik nincsenek erre méretezve. (Ha az izomegyensúly helyesen működik, akkor azokon a képleteken van a terhelés, amik arra vannak méretezve és azt bírják.) Az izomegyensúly felborulása és a gerinc túlterhelt képletei miatt következik be később, a fiatal felnőttkorban porckopás. A csigolyaközti porc túlterhelés okozta elváltozása kóros mozgékonyságot idéz elő a gerinc kisízületeiben, s e két folyamat egymást rontja. Végül a csigolyaközti porc elődomborodása és a kisízület meszesedése a gerinccsatorna szűkületét eredményezi.

Mit tehet a szülő gyermekei gerincének védelmében?

A mindennapos testnevelés 2011. évi kötelező előírása és fokozatos bevezetése az egyik legfontosabb segítség a gerinc védelmében. Ezért a szülők otthonról segítsék, hogy gyermekeik minden nap örömmel vegyenek részt a mindennapos testnevelésben; ha pedig nehézségek adódnak, azok megoldását ill. leküzdését támogassák. 

A hétvégéken és a szünidőben is mozogjanak a gyerekek minden nap. Ilyenkor a család menjen minél többször kirándulni, ez nemcsak kitűnő mozgásprogram, hanem egyúttal a természet szeretetére is nevel, és főleg jó közös program a család egésze részére. (Nagyon kell a gyermekeknek a rájuk figyelés, a velük közösen szerzett jó élmények sokasága!)

Az otthoni tanulóhelyet (széket és asztalt) a gyermek testméreteire figyelemmel alakítsuk ki.

A gerinc szempontjából jó szék

1. a szék magassága és az ülőfelület hosszúsága lehetővé teszi, hogy az ülőfelületen egészen a széktámláig hátracsúsztassuk fenekünket, és eközben talpunk a földön nyugodjon
2. a szék támlája olyan helyen és olyan helyzetben van, hogy a medencecsontunk tetejét és a derekunkat neki tudjuk támasztani
3. a szék támlája nem túl hosszú, és így nem gátolja a lapockák és a hát felső része elhelyezkedését
4. a szék támlája úgy van kiképezve, hogy író helyzetben is és figyelő helyzetben is meg tudja támasztani a medencecsont tetejét és a derekat
5. a szék ülőfelületének elülső széle nem éles, és így nem nyomja a combot, vagyis nem gátolja a vérkeringést

Hogyan üljünk a széken helyesen?

1. A fenékkel csússzunk egészen hátra, addig, ameddig csak lehet.
2. Támasszuk neki a medencecsontunk tetejét és a derekunkat a szék támlájának. Ha a szék erre nem alkalmas, akkor tegyünk a derekunk mögé kispárnát. Ha nincs kéznél más, akkor a kezünket hátratéve is kiválóan meg tudjuk támasztani a medencecsontunk tetejét és a derekunkat. (A helyes tartás szempontjából ezért is előnyös, amikor a tanító néni azt mondja a gyerekeknek, most pihenünk: tegyétek hátra a kezeteket.)
3. A lábunkat támasszuk a földre (ha a gyermek túl kicsi a szék magasságához képest, akkor dobozra tegye a lábát). A derekat terheli, ha a láb nem támaszkodik.

Asztal

Az asztal magassága igazodjon a testméretekhez, tehát kisiskolás gyermeknek más asztalra van szüksége, mint a „felnőtt-méretű” egyénnek. Igazán gerinckímélő asztalnak az tekinthető, amelyiknek a lapja megdönthető. Iskolában is használnak ilyen változtatható méretű és megdönthető felületű asztalt pl. Németországban. (ld. www.agr.de).

Ékpárna

Tehetünk a szék ülőfelületére ékpárnát (a gyógyászati segédeszköz boltokban kapható), mely megemeli az ülőcsontot, ezzel a medencét és az ágyéki gerincet jobb helyzetbe hozza, mikor az asztal mellett ülve tanulunk vagy rajzolunk. A gyógyászati segédeszköz boltokban kapható egy másik ügyes szék-javító eszköz is, ez az ágyéki gerincet támasztja meg üléskor.

Ágy, matrac

Az ágy inkább kemény legyen, mint puha, és ne legyen gödrös.

Kerékpár

A gerinc szempontjából az a jó kerékpár, melyen egyenes derékkal lehet biciklizni:

Iskolatáska

A becsomagolt iskolatáska súlya ne haladja meg a gyermek testsúlyának 10%-át. Ennek érdekében a szülőknek és a pedagógusoknak sokat kell még közösen dolgozniuk, mert a gyerekek ma jóval nehezebb táskákat cipelnek, és ezen a közös akarat segíthet leginkább (jogszabály ehhez kevés). Korábbi írásunkból kiderül, milyen iskolatáska jó a gyermeknek.

Úszás és tartásjavító torna

Ha a szülő teheti, tanítsa meg és vigye gyermekeit úszni (ez is jó hétvégi program lehet). Jó lenne, ha a drága uszodabelépők ügyében segítséget kaphatnának a családok.

Az iskolában ma már elvárás, hogy a testnevelés keretén belül minden gyermekkel végezzenek speciális tartásjavító tornát (erről többet: www.gerinces.hu). Ugyanezt a tartásjavító tornát az óvodában is célszerű csinálni, az óvodapedagógusok ezt kiválóan meg tudják tanulni és jól tudják csinálni a nagyobb óvodásokkal, s ennek eredménye az iskolás évek alatt meg is látszik.  – A szülők érdeklődésükkel motiválhatják a testnevelőket ill. az óvodapedagógusokat a tartásjavítás rendszeres végzésére. (Az otthoni tartásjavító tornavégzés túl nagy kívánalom lenne a szülőktől, ehelyett az iskolai/óvodai testnevelésben érjék el a rendszeres alkalmazását.) Olvasson többet az úszás fontosságáról!

A cikk szerzője az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársa.