Nehéz pontosan körülírni a tüneteit, éppen ezért nem egyszerű diagnosztizálni sem a nyugtalan láb szindrómát. Pedig ez a kellemetlen rendellenesség az idősebb korosztály körülbelül 10 százalékának éjszakáit, nyugodt alvását keseríti meg.

A nyugtalan láb szindróma (RLS – Restless Leg Syndrome) egy viszonylag gyakori, alvászavart okozó mozgási rendellenesség. Bár ritkán már gyermekkorban is jelentkezhet, általában az a jellemző, hogy fiatal felnőttkorban jelennek meg az első tünetek, majd idősebb korban, 50-60 év felett lesznek igazán határozottak a panaszok. Egyes becslések szerint az idősebbek akár tíz százaléka is szenvedhet a szindrómától, igaz, nem egyforma mértékben.

A nyugtalan láb szindróma tünetei meglehetősen sokfélék lehetnek: a lábakban jelentkezhet zsibbadás, bizsergés, feszítés, égető vagy szúró érzés. Ami közös a panaszokban, hogy általában éjszaka az ágyban, nem sokkal elalvás előtt jelentkeznek, vagy ha nem is éjjel, de mindenképpen akkor, amikor a lábak nyugalmi állapotban vannak. A kellemetlen érzések akkor enyhülnek és múlnak el, ha a beteg elkezdi mozgatni a lábait, befeszíti és ellazítja őket, ütögeti, masszírozza, rúgdos velük, vagy felkel és sétálni kezd. Jóval ritkább esetekben nemcsak a lábakban, hanem a karokban is érezhetőek a betegség tünetei.

A betegség többféleképpen is ronthatja az életminőséget. Egyrészt a betegek nem tudják megfelelően kialudni magukat, emiatt nappal fáradtak, aluszékonyak, dekoncentráltak lesznek. Másrészt, mivel nem csak éjszaka jelentkezhetnek a tünetek, megzavarhatják azokat a tevékenységeket, amikor viszonylag hosszú időn át kell egyhelyben ülni. Nehézkessé teszik a moziba vagy színházba járást, a hosszú autó- vagy repülőutakat, a több órán át tartó munkahelyi megbeszéléseket, a tanfolyamokon való részvételt.

A nyugtalan láb szindróma okai

A nyugtalan láb szindrómát az idegrendszerben fennálló zavar okozza. Kifejezetten jellemző rá az öröklődés, vagyis ha a szülők egyike vagy netán mindketten szenvednek a betegségben, akkor a gyerekeknél is jóval nagyobb eséllyel alakul ki. Az örökletes, genetikai tényezőkön túl a nyugtalan láb szindróma kialakulása erős összefüggésben áll a vashiánnyal is. Éppen ezért a kezelés egyik első lépcsője általában a vaspótlás szokott lenni.

A szindróma hátterében állhatnak különböző idegrendszeri megbetegedések is, mint például a Parkinson-kór vagy a szklerózis multiplex. Más betegségek is okozhatnak ilyen szindrómát a cukorbetegségtől kezdve egészen az erős szorongásig. Megjelenhet terhesség alatt (ez esetben a szülés után el is múlik) és különböző gyógyszerek mellékhatásaként is.

A nyugtalan láb szindrómát ugyanakkor nem szabad összetéveszteni bizonyos pszichiátriai betegségekkel, leginkább különböző kényszerbetegségekkel vagy az ízületek egyes megbetegedéseivel. Gyermekkorban összekeverhető a hiperaktivitás-figyelemzavarral is.

A szindróma kezelése

A nyugtalan láb szindróma egyelőre nem gyógyítható, de megfelelő gyógyszeres kezeléssel akár hosszú időre is tünetmentessé tehető. Az alkalmazott gyógyszerek a Parkinson-kór ellen is használt termékek köréből kerülnek ki. A tüneteket a gyógyszerek szedése mellett enyhítheti, ha a beteg rendszeresen sportol, és általában igyekszik felhagyni az egészségtelen szokásokkal: nem dohányzik, nem iszik alkoholt és nem kávézik túl sokat.

A cikk a Budai Egészségközpont neurológus szakorvosainak közreműködésével készült.