Előfordulhat, hogy a hát-, derék- és térdproblémák hátterében ugyanaz az elváltozás, a lúdtalp áll.

Lúdtalpnak nevezi a köznyelv a lábfej haránt- és hosszanti boltozatának lesüllyedését, amikor a talp teljes felületével érintkezik a talajjal, hiányzik a talplenyomat jellegzetes homorulata.

Ez az elváltozás azoknál a leggyakoribb, akik egész nap „talpalnak”, vagyis álló munkát végeznek, a lábuk nagy megterhelésnek van kitéve. A lábboltozat lesüllyedését nem tanácsos elhanyagolni, mert nemcsak kellemetlenséget, hanem súlyosabb bajt is okozhat.

Hogyan ismerhető fel?

A harántsüllyedésről árulkodhatnak külső jelek, így például a mezítlábas, vizes lábnyom jellegzetes, telitalpas rajzolata. Jelezheti az elváltozást a sokat használt cipő sarkának egyenetlen, belső oldalas kopása is. Érdemes ezekre felfigyelni, még mielőtt a lúdtalp panaszokat okozna. Ez utóbbiak elég változatosak lehetnek: fáradékonyság, lábgörcsök, talpirritáció, a nagy lábujj alatti részen fájdalmas bütyök, emellett tyúkszemek, bőrkeményedések, a lábfejen, a bokában, a lábszáron illetve a térden jelentkező fájdalom.

A lábfej boltozatának lesüllyedésével együtt járhat a sarokcsontnak a testünk tengelyéhez viszonyított dőlése is.

Hogyan alakul ki a lúdtalp?

Okozhatja a láb túlzott vagy egyenetlen terhelése, megterhelő állómunka, elhízás, illetve terhesség miatti túlsúly, és kialakulhat akkor is, ha sérülés, gyulladás, netán daganatos betegség miatt megváltozik a tehereloszlás, csökken a láb teherviselő képessége. A csecsemők és kisgyerekek körében gyakori a lúdtalp, de ez az első életévekben még többnyire nem kóros, természetes élettani jelenség.

Hatással van egész testünkre

A lábfej deformitásának további következményei is lehetnek, mivel a lábfej túlzott befelé fordulása hatással van az egész test teherviselő szerkezetére. A láb a harántboltozat lesüllyedése következtében a test hosszanti tengelyének irányában befelé fordul, a súlyeloszlás emiatt megváltozik, ami derékfájdalomhoz vezet, mert az elváltozás kóros feszülést okoz a keresztcsont-csípőlapát közötti és az ágyéki-keresztcsonti ízületekben.

Magán a lábfejen is kialakulhatnak súlyosabb elváltozások: a nagylábujj a többi lábujj irányába elgörbül, a második ujj emiatt kalapács alakúvá deformálódhat, az öregujj tövénél pedig vékony, feszülő bőrrel fedett, nyomásra érzékeny, könnyen begyulladó bütyök alakulhat ki. Ez az elváltozás (Hallux valgus) nagyon fájdalmas, megnehezíti a gyaloglást, az állómunkát. Nehéz megfelelő cipőt találni, és a helyzetet tovább ronthatják a fájdalmas kis bőrkeményedések, tyúkszemek is, amelyek könnyen kialakulhatnak ott, ahol a cipő dörzsöli a lábat. A lábboltozat süllyedése miatt az Achilles-ín feszül, ami sarokfájáshoz, sőt ott, ahol az ín hozzátapad a csonthoz, tüskeszerű csontkinövés, az ún. sarkantyú kialakulásához vezethet.

A lúdtalp megelőzhető

A megelőzés a járni tanuló gyermeknél kezdődik: hagyni kell, hogy a kicsi a saját mozgásfejlődési ritmusában kezdjen járni, nem kell az állást, járást erőltetni. Az ortopéd orvos utasításait követve, szükség esetén sokat segíthet a lábizom-erősítő torna és a sarok bedőlését megakadályozó sarokemelő. Gyerekkorban az arra alkalmas terepen a mezítlábasság is egészséges lehet.

Később a megelőzés legfontosabb eleme a megfelelő cipő, amely jó súlyeloszlást biztosít. Ergonómiailag az a cipő egészséges, amely megfelel a funkciójának, az adott mozgásformának, stabilan tartja a bokát, a lábfejet és a sarka nem magasabb 3-4 cm-nél. Sport és tartós állómunka esetén az sem mindegy, hogy milyen a talaj. Például futni a legjobb az arra kialakított rugalmas futófelületen, és ma már a leginkább érintett szakmákban, például a pult mögé az ergonómiai szakemberek kidolgoztak speciális, álláskönnyítő szőnyeget is, amely egyenletesen osztja el a terhelést a cipő és a talp közötti felületen. A lúdtalp elkerülésének másik fontos eleme a túlsúly kerülése, az egészséges testtömeg megőrzése vagy visszaállítása és a rendszeres mozgás.

Mit tehetünk a kialakult lúdtalp esetén?

Ha már kialakult az elváltozás, fontos, hogy szakszerű segítséget kapjunk hozzá. Ne elégedjünk meg baráti jó tanáccsal, hiszen az elváltozás mértékének megfelelő sarokemelőt, betétet, gyógycipőt stb. csak ortopéd szakorvos tud rendelni, és a feleslegesen vagy nem egyénre szabott, nem megfelelő méretben használt segédeszközökkel akár ronthatunk is a helyzeten. A segédeszközök hatását gyógytornával fokozhatjuk. Ha nagyon előrehaladott az elváltozás, sebészi beavatkozás válhat szükségessé.

A cikk a Budai Egészségközpont gerincgyógyászainak közreműködésével készült.