Egyre több vizsgálat igazolja, hogy a rendszeres testmozgás boldogít, komoly szerepe van a lelki egészség megőrzésében.

Bármilyen meglepő, a kutatókat már a hetvenes évek végén foglalkoztatta, hogy milyen kapcsolat lehet a rendszeres testmozgás, a fittség és a kiegyensúlyozott lelkiállapot között. Ahogy szaporodtak a kutatási eredmények, úgy lett egyre világosabb, hogy azok, akik – mozgásformától függetlenül – hetente többször sportolnak, kevesebb mentális problémával küzdenek.

„Hányszor érezte magát mentálisan rosszul az elmúlt harminc napban, például a stressz, a depresszió vagy az érzelmi problémái miatt?” – tették fel a kérdést 1,2 millió amerikainak a Yale és az Oxford Egyetemek kutatói egy éveken át tartó vizsgálatban. A The Lancelet című tudományos folyóiratban publikált eredményeik szerint azok számoltak be kevesebb lelki gondról, akik többet mozogtak. Az aktívabb, sportosabb életet élő válaszadók átlagosan évente csak 18 olyan napról számoltak be, amelyen depresszió vagy érzelmi problémák gyötörték őket, míg a keveset mozgó vagy nem egyáltalán sportolók jóval többről.

A Journal of Sport and Exercise Psychology című folyóiratban közölt kutatásban arra kérek közel kétszáz amerikai diákot, hogy vezessenek naplót a hetükről. Számoljanak be arról, hogy mennyit és milyen minőségben alszanak, mennyit mozognak, milyen lelkiállapotban vannak éppen. (Ebben a kutatásban már a napi 15 percet meghaladó fizikai tevékenység is mozgásnak számított.) Az eredmény hasonló lett a Yale és az Oxford kutatásához: azok, akik többet mozogtak, általában boldogabbnak tartották magukat, jobb alvásról, tevékenyebb nappalokról számoltak be.

Boldogsághormonok és önbizalom

A kutatók természetesen szerették volna megtudni a jelenség magyarázatát. Az összefüggés a boldogság és a mozgás között egyrészt a hormonrendszer sajátosságaival indokolható. Amikor fizikailag aktívak vagyunk, az endorfin, a szerotonin és a dopamin termelődése megnő a szervezetben. Ezek az úgynevezett boldogsághormonok, ha több van belőlük, akkor emelkedik a boldogság-, elégedettségérzet is. A hormonok segítik az az immunrendszer hatékonyabb működését is, ezáltal erősítve a jó közérzetet. Akinek nincs vagy kevés testi panasza van, annak a lelki egészség elérése is jóval könnyebb.

Akinek több önbizalma van, az általában derűsebb, elégedettebb. Az önbizalom növelésének hatékony eszköze a sport, egyrészt a javuló teljesítmény, az egyre gyorsabban lefutott szakaszok, a nehezebb súlyzók, a több rúgott gól okot ad az önmagunkkal való elégedettségre. Másrészt bármilyen sportot is választunk, hosszú távon űzve mindegyik javítja a megjelenést, segít kordában tartani a testsúlyt. Az előnyösebb külső pedig ugyancsak hozzájárul a több önbizalomhoz és a boldogsághoz.

Milyen mozgásformát válasszunk?

Lényegében szinte mindegy, hogy ki milyen sportágat választ, mert rendszeresen művelve, mind hozzájárul a lelki egészséghez. A lényeg, hogy örömet találjunk benne. Ha ehhez társaságra van szükségünk, akkor válasszuk a csoportos túrázást, a futócsapatokat, a labdajátékokat vagy az edzőteremben a csoportos órákat. Ha testünk látványos változása tölt el elégedettséggel, akkor menjünk konditerembe, válasszuk a súlyzós edzéseket. Ha a győzelem érzése motivál, akkor rendezzünk kisebb tétre menő foci- vagy kosármeccseket, tollas vagy teniszpartikat. A lényeg, hogy a mozgás öröme váljon a mindennapok természetes részévé, éppen úgy, mint az evés vagy az alvás.

A cikk az Országos Gerincgyógyászati Központ szakembereinek közreműködésével készült.