Szinte egész nap ülnek a gyerekek az iskolában, pedig testi, lelki egészségük érdekében minden nap több órán át kellene mozogniuk.

Miért különösen fontos a sport iskoláskorban?

A mai gyerekek reggel nyolctól délután négy óráig iskolában vannak. Ez idő alatt szinte végig ülnek, hiszen a testnevelést leszámítva minden más órán, és a délutáni leckeírás ideje alatt is ülniük kell. Ezért jelentős eredmény, hogy hazánkban 2011 óta a testnevelés minden nap kötelező. Ez ugyan mindössze 45 percet jelent, ami nem elég mozgás sem a kisiskolás, sem a kamasz korosztálynak, de az iskola legalább ennyit biztosít, a szülőknek már csak az ezt kiegészítő mozgást, sportot kell megoldaniuk gyermekeik részére (ugyanis az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott mozgás 5-18 éves korban napi 60 perc, de az ennél több mozgás is hasznos). Alapvetően fontos, hogy a gyerekek, tanulókörömmel vegyenek részt a testnevelésórákon, hiszen akkor szívesen foglalkoznak szabad idejükben is mozgással, sporttal.

A mozgás ugyanis létszükséget, az ülő életmód már kiskamasz korra is problémát okozhat: túlsúlyt, testtartási rendellenességeket, melyek felnőttkorra a szív-érrendszer és az anyagcsere betegségein túl a gerinc porckopásos betegségeire is hajlamosítanak. Ugyancsak a mozgásszegény életmód következménye, hogy ha mégis sportol valamit a tanuló, akkor nagyobb lesz az esélye a különböző sérülésekre. Hozzá kell tennünk, hogy nemcsak a sportnak nevezhető mozgás fontos a gyermekkorban, hanem az is, hogy lehetőség legyen a társakkal történő szabad játékra, amikor kedvükre mozoghatnak, fára mászhatnak, futkározhatnak stb.

Önismeret, szabálykövetés, öröm

A rendszeres mozgás emellett a testi-lelki-szellemi egészséget egyaránt szolgálja: az agyműködés fejlesztése mellett örömforrás is, sőt a különböző csapatjátékok kifejezetten a társas kapcsolati készségeket is fejlesztik. Növelik az együttműködési készséget, megismertetik a gyerekekkel a közös célokért való munka örömét, segítik az önismeret, az önfegyelem növelését, a szabálykövető magatartás kialakulását. A sport segít abban is, hogy a gyerekek megtanulják értékelni a saját és mások teljesítményét, megismerjék a gyakorlás, az ismétlés szerepét a mozgástanulásban.

A legfontosabb azonban a sporttal járó öröm megélése a mindennapokban. A sportba úgy bele lehet merülni, hogy közben a gyerekek, kamaszok megfeledkezhetnek az iskolai, otthoni gondokról. Átélhetik az úgynevezett flow-élményt, vagyis az élettel való azonosulás, elégedettség lelkiállapotát.

Sport a testnevelés órákon túl

A diákok sportolása tehát kulcsfontosságú. Mivel a tanórák keretében történő 45 perc nem elég a napi 8-10 óra ülés mellett, fontos lenne a délutáni sporttevékenység is. Csakhogy a gyerekek szabadidő-eltöltési szokásait vizsgáló felmérések azt mutatják, hogy az iskolai testnevelés az iskoláskorúak jelentős részénél az egyetlen lehetőség a rendszeres, megfelelő intenzitású fizikai aktivitásra. Ez is hangsúlyozza a mindennapos testnevelés fontosságát és azt, hogy azt minél hatékonyabban valósítsák meg az iskolákban.

Egy 2010-es vizsgálatban a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a diákok hetente hány órát mozognak az iskolai tanórákon kívül szabadidejükben úgy, hogy a mozgás intenzitásától kifulladnak, megizzadnak. Kiderült, hogy a lányok csak 36 százaléka, míg a fiúk 56 százaléka mozog ilyen intenzíven legalább heti két órát. Ennek fényében még aggasztóbb, hogy a KSH adatai szerint az iskolai sportköri munkában és iskolai sportegyesületi munkában részt vevő tanulók száma jelentősen csökkent az évek során. Míg a 2001/2002-es tanévben még 562 ezer diák vett részt iskolai sportegyesületi munkában, addig a 2019/2020-as tanévben már csak 303 ezer.

A jelentős visszaesés okai közt szerepel egyrészt a gyerekszám csökkenése, másrészt a COVID megjelenése is, hiszen ez utóbbi erősen korlátozta az iskolai tevékenységeket. Nyilván többen lettek azok a diákok is, akik nem az iskolai keretek között, hanem inkább sportegyesületekben, sportklubokban mozognak délutánonként.

A COVID következtében szünetelt részvételi köznevelés idején a mindennapos testnevelés háttérbe szorult: a Magyar Diáksport Szövetség felmérése szerint a tanulók 13,7 százalékának egyáltalán nem volt testnevelés órája, heti 5 testnevelés órája pedig csak a tanulók 29,9 százalékának volt. A tanulók 66,3 százalékaa nem vett részt sportszervezet által szervezett sportfoglalkozáson.

Tehát mindannyiunk feladata, hogy tudatosítsuk a mozgás fontosságát a szülőkben és a fiatalokban, különösen a COVID utáni helyzetben!

A cikk az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársainak közreműködésével készült el.