Nehezére esik a lépcsőjárás, a térde szinte tiltakozik ellene? A lépcsőzés közben kialakult térdfájdalom lehetséges okainak és az ezzel kapcsolatos teendőknek néztünk utána. Eláruljuk, mit tehet a lépcsőzés okozta térdfájdalmak megelőzése érdekében.

Fiatalon könnyen felszaladtunk egy-két vagy több emeletet is, nem vártunk a liftre. Idősebb korban viszont mind többen érezzük úgy, hogy a lépcsőjárás már nem nekünk való: nehezebben hajlik, gyengébb, elnehezült a térdünk, tompán vagy élesen belenyilall a fájdalom, bőrpír, merevség, duzzanat alakult ki, és olyan is van, akinek furcsa, pattanó hangot ad ki a térde. A jelenség egyáltalán nem ritka: a népesség kb. 37 százalékát érinti a lépcsőzés közbeni térdfájdalom, amely előbb-utóbb akadályozza őket a mindennapi teendőik végzésében is. Nézzük, milyen okok, betegségek, elváltozások állhatnak a kellemetlen fájdalom és mozgáskorlátozottság hátterében!

A „futótérd”

A patellofemoralis fájdalom szindróma (PFPS), a futótérdnek nevezett állapot minden negyedik embert érint. Akkor fordul elő, amikor a térdkalács nem illeszkedik megfelelően a térdízülethez, vagy ha a térdkalács alatti porc, a patella megsérül. Okozhatja a térdkalács traumája, elmozdulása, túlterhelése, ízületi károsodása, porclágyulása, kopása, gyulladása. A „futótérd” jellemzője, hogy a térdfájdalom tompa, leggyakrabban lépcsőzéskor jelentkezik, vagy akkor, ha valaki hosszú ideig ül hajlított térdekkel esetleg guggol. Kialakulásának valószínűségét növelheti a túlsúly, az edzetlenség miatti kisebb izomtömeg, a kiegyensúlyozatlan terhelés (például kezeletlen lúdtalp), esetleg korábbi térdsérülés is.

Térdízületi gyulladás: osteoarthritis 

Idősebb korban egyre nő a kockázata az ízületi gyulladásoknak. Köztük a leggyakoribb az ízületi porcok károsodásával, degenerációjával járó osteoarthritis. Jellegzetes tünetei vannak, például az aktivitás fokozódásával növekvő térdfájdalom, a térd merevsége és duzzanata, súrlódó érzés a térdhajlításkor, a mozgástartomány beszűkülése és az ún. térdpattanás. A kockázati tényezői tartozik a nem – nőknél ugyanis gyakoribb -, az elhízás, a korábbi térdsérülés, a térdet nagymértékben megterhelő sport (például súlyemelés) és a családi hajlam is.

Szalagsérülések

A térdízületet erős szalagrendszer stabilizálja. Oldalirányban a külső és belső oldalszalagok, míg saggitalis irányban az elülső és hátsó keresztszalagok. Ezek bármelyikének sérülése is okozhat heves fájdalmat, duzzanatot, instabilitást, mozgáskorlátozottságot. A szalagsérülések leggyakrabban sportsérülések, jellemzően olyan mozgásformában, mint például a labdajátékok, a jégkorong, a síelés vagy a gimnasztika, ahol gyakori a hirtelen irányváltás vagy ütközés, trauma. Fokozza a veszélyt, ha nem megfelelő, nem szorosan illeszkedő cipőben végzik ezt a mozgást. Ez a térdsérülés is gyakrabban fordul elő nőknél, mint férfiaknál.

5 hasznos tanács a lépcsőzés okozta térdfájdalmak megelőzésére

Az sem mindegy, hogyan halad felfelé a lépcsőn! A térdfájdalmak megelőzését segíti, ha betart néhány egyszerű szabályt lépcsőzés közben. Például ne csak a lábfejének elülső részét, vagy csak a sarkát, hanem az egész talpát helyezze rá a lépcsőfokokra. Minden lépcsőfokra lépjen rá, tartsa a térdét a lábujjakkal egy vonalban, és kerülje el, hogy teljes súlyát egy lábra helyezze. A lépcső korlátját is érdemes használni, hiszen a kapaszkodás is levesz valamennyi súlyt a térdekről. Mindig ügyeljen arra, hogy megfelelő, a talpának ívét jól megtámasztó cipőt viseljen.

A térdfájdalmak kezelése

A kezelés a kiváltó októl és a sérülés súlyosságától függ, része lehet az életmódváltás, a fizikoterápia és a szakorvosi ellátás is. Bizonyos esetekben – például szalagsérülésnél - műtétre is szükség lehet. Házilag a RICE módszer, vagyis a pihentetés, a jegelés, a kompresszió és a megemelés, valamint a vény nélkül kapható fájdalomcsillapító szerek  jöhetnek szóba. A pihentetés nem jelenthet teljes passzivitást, hiszen az még inkább növelné a térd merevségét és funkciózavarát. Elhízottaknál hosszabb távon sokat enyhíthet a kellemetlenségen, ha sikerül visszaállítani az egészséges testtömeget, csökkentve ezzel a térdízületre nehezedő extra terhelést. Ebben és a térd körüli izmok erősítésében jó szolgálatot tehet például egy szobabicikli, amely csökkentett terhelés mellett edzheti a lábizmokat. Az osteoarthritis és a futótérd esetében fizikoterápia, például a célzott gyógytorna, erősítés és nyújtás a térd körüli izmok megerősítésével, a stabilitás helyreállításával segíthet. Ajánlott mozgásformák a fizikoterapeuta felügyeletével végzett gyógytorna mellett például a könnyű, lejtős séta vagy kocogás, mivel erősíti a far- és a combizmokat a lépcsőzéshez hasonló függőleges testtartásban. Minden mozgásformára érvényes, hogy nem maradhat el edzés előtt a bemelegítés és a végén a nyújtás sem.

A cikk a Budai Egészségközpont ortopéd specialistáinak közreműködésével készült.