Miután előző írásunkban megismertettük az olvasót az elhízás alapfogalmaival és tanácsokkal láttuk el a témával kapcsolatosan, következzen a veleje: mit sportolhatnak a gerincbetegek? 

Az alább felsoroltakkal kapcsolatosan továbbra is le szeretnénk szögezni, hogy semmiképpen sem professzionális fitnesz és diétás tanácsokat szeretnénk adni, csupán a betegek visszajelzéséből adódó gyakori és jogos kérdésekre: „De ha fáj a derekam, akkor mit mozogjak, mit sportolhatok, hogyan fogyjak le?”szeretnénk egy-két tanácsot, tippeket adni.

Köztudott, hogy mind az elhízás és mind a cukorbetegség az emberek széles körét érintő súlyos egészségügyi probléma. Az elhízásnak a gerincbetegségekre vonatkozó negatív hatásai is egyre ismertebbek. Viszont a gerincsebészeti beavatkozásokat érintően kevés szó esett még a két betegségről, mint "szövődménygenerátorról”.

A fiataloknál riasztóan magas számban előforduló tartáshiba (óvodáskorban 62 %-ban fordul elő, a középiskolások között 80 %-ra tehető a tartáshibával, vagy kezelendő fiatalkori gerincbetegséggel rendelkezők száma, ami nem betegség, azonban a gerinc fiatal felnőttkori porckopásának előhírnökévé válhat.

Az adatok ijesztőek, de van lehetőség a megelőzésre! Az alábbi gerincvédő tanácsokat a minél rendszeresebb testmozgás, családi kirándulások mellé, az iskolakezdés apropóján ajánljuk:

Ebben a cikkben semmiképpen sem professzionális fitnesz és diétás tanácsokat szeretnénk adni, csupán a betegek visszajelzéséből adódó gyakori és jogos kérdésekre: „De ha fáj a derekam, akkor mit mozogjak, mit sportolhatok, hogyan fogyjak le?”szeretnénk egy-két tanácsot, tippeket adni.

Itt a nyár és a meleg, vége az iskolának – mihez kezdjünk a gyermekekre zuhant rengeteg szabadidővel?

Nemcsak a gerincük, hanem egész testük-lelkük, sőt az értelmi fejlődésük sikerességét is szolgálja, ha olyan programokat szervezünk a gyermekeknek, melyekben mozgásos kalandokban részesülnek. Nem extrém sport-kalandokra gondolok, hanem bármilyen könnyen elérhető mozgásos tevékenységre – ez ugyanis mind kaland: átélt élményt, testtudatot és ezen keresztül agyat fejlesztő kaland. Mert ugye a képernyős tevékenységek a valóságban semmilyen valós, átélt élményt nem nyújtanak, s ezekhez képest még egy egyszerű közös séta is kaland. A képernyős elfoglaltságokhoz képest sokszoros hasznossága van annak is, ha a gyermeknek mesét olvasunk, vagy a nagyobb gyermek maga olvas. Sőt, az is nagyon hasznos, ha a gyerekeket bevonjuk a család mindennapi feladataiba és neki is saját tennivalót adunk, olyat, amiben sikeres lehet. Mindezzel egyúttal a képernyős elfoglaltságok elől is elvonjuk, s ez tiszta haszon a gyermek fejlődése szempontjából.

Minderről bővebben szól a neves német agykutató és neurobiológus, Gerald Hüther professzor:

„Az agyunkban lévő legfontosabb idegi áramkörök kialakításához elsősorban arra van szükségük a gyerekeknek, hogy megtapasztalják saját testüket. És ezt nem a képernyő előtt ülve szerzik meg, függetlenül attól, hogy mi megy a tévében.

Bár honlapunk ismertetői elsődlegesen a gerincbetegségekre fókuszálnak, de nem hagyható ki azon kórképek bemutatása sem az érdeklődő olvasótáborunk számára, amelyek a tünettan jellegét illetően a gerincproblémákat kísérő reprezentáns panaszokra ld. - Gerincbetegségek okok és tünetek - Cervicalis régió - nagymértékben hasonlítanak, vagy netán egyeznek is azokkal, s amelyekkel a napi praxisunkban is a leggyakrabban találkozunk.

A csontritkulás két szempontból is fontos a gerincbetegek számára. Az időskori gerincbetegségek közt az osteoporotikus törések előfordulása igen gyakori, továbbá a csontrikulásos törések közt az osteoporotikus gerinctörések is vezető helyen állnak.

A csontritkulásban (osteoporosisban) szenvedő amerikaiak 80 %-a nő, ez több mint 35 millió embert jelent. A meglepő számok alapján az amerikai Bone, Muscle & Joint Team egy üzenetet fogalmazott meg a női lakosság számára:

„Törődj a csontjaiddal!”

Mint köztudott, ahogy öregszünk, csontjaink mésztartalma csökken, de régóta ismert tény, hogy a testmozgással, az aktivitással ezt a folyamatot ellensúlyozni, lassítani lehet. Ennek okán korosztályra, terhelhetőségre lebontva dolgoztak ki különböző, a mindennapban használt gyakorlati útmutatókat.

A keresztcsont stressztörése bár ritkán fordul elő sportolóknál, de úgy gondoljuk, külön cikkben említést érdemel a kórkép, mert tünetei gyakran a porckorongsérv okozta lumboischialgia képében jelentkeznek.  Nem felismerése esetén félrevezető lehet a diagnózis, és eltolódhat a megfelelő kezelés kezdete is. A fáradásos törés, szemben az oszteoporotikus stressztöréssel (inszufficiens törés) fiatal életkorban fordul elő elsősorban, sportolóknál abnormális stresszre a normális ásványi anyag tartalmú csontban.

A stressztörés általában nem ritka a sportolóknál, a keresztcsontnál ez a törésfajta azonban ritka jelenségnek számít.

A Dynesys rendszer egy új fejlesztés a gerinc stabilizálásának a műtéti megoldására. A műtét lényege, hogy az instabil szegmentumban a jól ismert pediculus csavarokat nem egy rúddal kötjük össze, hanem egy rugalmas rendszerrel. A rugalmas rendszer célja, hogy a panaszokat okozó szegmentumban csökkentse a gerinc (kóros) mozgásait, illetve áthidaló megoldásként a fúzió melletti még egészséges szomszédos szegmentum mozgástartományát és a nyíróerőket csökkentve, megóvja a szomszédos szegmentum szindróma kialakulásától.

A csontritkulás Magyarországon 900.000 embert érint, és az Európai Uniós adatok szerint minden harmadik menopauzán átesett nő, és minden ötödik 50 év feletti férfi szenved a kórképben. Az oszteoporózis a csont minőségi és mennyiségi változását jelenti, melynek során károsodik a csont szerkezete, és következménye a fokozott csonttörés lesz. Az egyre öregedő népesség következményeként a porotikus csontbetegek száma is a következő 50 évben megduplázódik. A csontritkulás okozta, fokozott csonttöréssel járó alkar-, csípő-, csigolyatörések és a szövődményeik jól ismertek. A keresztcsont oszteoporotikus eredetű, spontán törése azonban az idős kor nehezen felismert szindrómája, amely a stressz törések egyik alcsoportjába sorolható.

A keresztcsont H-mintázatú törése

A stressztörésnek két altípusa ismeretes: az úgynevezett inszufficiens (inkomplett) és a fáradásos törés. Az inszufficiens törés az időskor betegsége, és fiziológiás stresszre (trauma nélkül, spontán) jön létre a csökkent ásványi anyag tartalmú csontban. A fáradásos törés a fiatal életkorban fordul elő – sportolókon általában –, és az abnormális stresszre (nagy erőkifejtésre) a normális ásványi anyag tartalmú csontban alakul ki.