A nyaki fájdalomnak számos oka lehet. Külön cikkekben tárgyaltuk a porckorongsérvet, és a nyaki gerincbetegségek döntő többségét magában foglaló degeneratív eredetű kórképeket. Orvosi gondolkodásunkban azonban nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a régió fájdalma lehet az adott tájéknak vagy közvetlen környezetének belső szerveiből kiinduló kisugárzó fájdalom is.

Röviden említjük azokat a kórfolyamatokat, amelyek gerincgyógyászati szempontból differenciáldiagnosztikai jelentőséggel bírnak a szakrendelésünket nyaki fájdalommal felkereső páciensek esetében és részükre nyújtunk átfogó ismertetést a nyaki kórképekről.

Mint minden fájdalomszindróma, a nyaki fájdalom is akut és krónikus formában jelentkezhet, melynek hátterében számos ok állhat, a banális izommerevségtől kezdve a súlyos mozgásszervi és nem mozgásszervi eredetű betegségekig egyaránt. A nyaki régió területén jelentkező fájdalom és izommerevség (izomspazmus) részben köthető a nyaki gerinc strukturális elváltozásaihoz, részben a – gerinc alkotóelmeinek érintettsége nélkül – a nyaki régió képezi a tünetek fő megjelenési helyét.

Melyek a leggyakoribb nyaki izommerevséget-fájdalmat okozó állapotok?

Az „elfekvést” (akut tortikolliszt) hirtelen végzett, szokatlan nyakmozgás, éjszakai rossz fejtartásban való fekvés, sok párna, hosszas autóúton való merev nyaktartás idézi elő. A krónikus nyaki izomfájdalom (myalgia cervicale)  elsősorban a nyak-vállövi izomzatot erőteljesen igénybe vevő fogalakozásokhoz (fodrászok, gépkocsivezetők, számítógéppel hosszasan dogozók stb.) köthető. Ezek a tünetek egy-két napos pihenéssel, izomlazítók, fájdalomcsillapítók szedésével, masszázzsal, óvatos kimozgatással, helyi meleg kezeléssel vagy egyéb fizioterápiás módszerekkel javulnak.

Enyhe izomfájdalommal, inkább mozgásbeszűküléssel jár: a blokkcsigolya képződést okozó fejlődési rendellenesség, a gerinc kisízületeinek gyulladásával, majd elcsontosodásával járó Behcterew- kór (spondylitis ankylopoetica), és a csigolya pereméről kiinduló fokozott csontos, kapocsképződéssel, vaskos csőrképződéssel kísért hyperostosis vertebrae. Önálló kórkép a nyaki régió izmait is érintő izompólya fájdalom (myofascialis fájdalom)  és az izom-kötőszövet (fibromyalgia) fájdalma. Krónikusan fennálló izomfájdalom, az érintett izmok fokozott izgalma, nyomásérzékenysége jellemzi a kórképet, mely lehet regionális (myofascialis szindróma) a nyak izmait, csuklyás izmot  magában foglaló és generalizált (fibromyalgia). A fibromyalgia oka a mai napig nem tisztázott. Számos tanulmány szerint a fájdalomszabályozás zavara, a fájdalom érzékelés és központi idegrendszer kóros működése áll a kórkép hátterében, amelyben a fájdalom feldolgozása károsodott. A női-férfi arány nyolc az egyhez. A betegség leggyakrabban 29-37 éves korban kezdődik, és a diagnózis felállításáig gyakran évek telnek el. A fibromyalgia krónikus, nem gyulladásos diffúz izomfájdalom, bizonyos pontok- ún. tenderpontok, vagy trigger pontok fokozott nyomásérzékenysége jellemzi, s legalább három hónapja fennáll. A nyomás érzékeny pontok 60%-a nyak-váll izmainak a területére lokalizálódik. A fájdalom általában sajgó, kínzó, szorító izommerevséggel jelentkezik, gyakori tünetek még az alvászavar, fáradtság, migrén, reszketés, csökkent koncentrálóképesség, mellkasi fájdalom, éjszakai szívdobogásérzés, vastagbél gyulladásszerű tünetek, átmeneti vagy tartós depresszió, gombócérzés, izzadás stb. Hét vagy több tünet megléte 84%-os pontossággal támasztja alá a fibromyalgia diagnózisát. Terápiája: antidepresszánsok szedése, meleg vizes kezelés, gyógytorna, relaxáció, különböző fizioterápiás eljárások, pszichológiai ellátás és enyhe fájdalomcsillapítók (pl:  Paracetamol) javasolhatók,- szteroid és nonszteroid mellőzendők.

Légkondicionáló  berendezések hideg levegője és a huzat  is ingerelheti a bőr idegvégződéseit, melynek következtében a nyakizmok tónusa megváltozik és izomfeszülés alakul ki. A másodlagos izommerevséget – görcsöt idézhet elő nyaki porckorongsérv  és a nyaki régió degeneratív megbetegedése  is, mint ismeretes már a korábbi fejezetekből.

Nyaki fájdalom anatómiai rendellenességek következtében

A mellkas kimeneti kompressziós szindróma (thoracic outlet syndrome, azaz TOS) olyan kórképek összefoglaló neve, melyek a nyaki szakasz anatómiai rendellenességeinek következtében alakulnak ki. Lényege, hogy a nyak területén – a kulcscsont feletti árokban – található nagy erek illetve a felső végtag idegfonata nyomás alá kerül, melynek következtében állandó vagy ideiglenes, gyakran nehezen meghatározható tünetek alakulnak ki. A betegséget nyaki borda, a nyakat mozgató scalenus izom abnormalitása és a costoclavicularis szindróma okozza.

• A nyaki borda olyan szám feletti borda, amely a legalsó nyaki csigolyához kapcsolódik, s szerepet játszhat a nyak képleteinek összenyomásában és a TOS csoportba tartozó kórképek létrejöttéhez. A nyaki borda hosszúsága, szélessége, pontos elhelyezkedése befolyásolja a tünetek kifejlődését.
• A scalenus szindrómát a scalenus hasadék szűkülete váltja ki, mely a scalenus izmok rendellenes eredése, tapadása vagy megvastagodása következtében jöhet létre. Ennek kialakulásában szerepet játszhat az egyoldalú megterheléssel járó munkavégzés (festők, hegedűművészek) illetve az intenzív sportolás és a helytelen testtartás is.
• A costoclavicularis szindróma lényege, hogy az idegek és az érintett erek az I. borda és a kulcscsont közé szorulnak, s az összenyomás hozza létre a tüneteket. A kar mozgatásával az I. borda és kulcscsont közötti rés nagysága változik. Sovány alkat, háti gerincferdülés vagy a csontos mellkas deformitása miatt a karfonat és a nyaki nagy erek összenyomása gyakrabban fordul elő.

A fenti kórképek tünetei nagyrészt hasonlóak. A neurológiai tünetek a nyaki karfonat összenyomása következtében alakulnak ki. A nyak, az alkar és a kéz területén fájdalom, érzéskiesés, zsibbadásérzés jelentkezik. Hosszabb ideje fennálló kompresszió a kéz kisizmainak, a tenyéri párnának a gyengesége, sorvadása következhet be. A keringés érintettsége esetén az un. Raynaud-jelenség lép fel, a kézujjak elfehérednek, majd kékülnek, végül vöröses árnyalatúak lesznek. A costoclavicularis szindróma esetén a véna kompressziója miatt jellemző lehet a kar ödémája, duzzanata.

A diagnózisalkotás komplex, provokációs tesztekkel, röntgen- és MR vizsgálattal, angiográfiával (érfeltöltéssel), elektrofiziológiai vizsgálatokkal (idegműködés -ENG és izomműködés – EMG) történik. A kórképek általában konzervatívan – TOS tornával jól kezelhetőek, műtétre ritkán kerül sor a nyaki borda vagy az I. borda eltávolításával, vagy a scalenus izom átvágásával.

Nyaki fájdalom gerincsérülés miatt

• A nyakcsigolyák közötti porckorongsérv sérülése, a porckorong sérvesedés  már korábban ismertetett tüneteit okozza.
• Motorbaleset, autóbaleset,-un. ostorcsapás sérülés – következtében csigolyatörés, vagy a csigolyák körüli izmok, szalagok, inak traumája jöhet létre.
• Ha valaki sekély vízbe ugrik fejest, előfordulhat igen súlyos baleset, akár négy végtagra terjedő bénulás is.

Nyaki fájdalom  gyulladásos eredetű reumatológiai kórképekben

• Sokízületi gyulladásban (reuamatoid arthritisben RA-ban) a gyulladásos ízületi hártya (synovium) az első és második nyakcsigolya ízesülését (atlantoaxialis ízület) roncsolja, melynek következtében az ízület kórosan elmozdul (szublixálódik), s tarkótájra, fejtetőre sugárzó, mély nyakszirti fájdalom lép fel. A fej és nyak mozgatására heves, villanásszerű érzés fut végig a testen. Súlyos esetben társulhat a gerincvelő összenyomása miatt a végtagok bénulásos tüneteivel. Ez az állapot minél előbbi idegsebészeti megoldást tesz szükségessé.
• A gerinc kisízületeinek gyulladása, majd csontos elmerevedése okozza a Bechterew-kór néven ismert spondylitis ankylopoeticat, mely a nyaki gerincszakaszt is érinti.

Nem mozgásszervi eredetű nyaki fájdalom

Számos kórkép is okozhat nyaki fájdalmat, mely valójában nem mozgásszerzvi eredetű.

• Az övsömör (herpes zoszter) kifejezett égő fájdalommal járhat a nyak területén is, az ideg lefutása mentén, mely később a hólyagos kiütések megjelenésével válik nyilvánvalóvá.
• Az anginás (szívkoszorúér eredetű) mellkasi fájdalom, szívinfarktus is okozhat oldalsó, elülső nyaki fájdalmat.
• A nyaki nyirokcsomók gyulladása (főként gyermekkorban) vírusfertőzés, torokfájás kapcsán is nyaki fájdalom jelentkezik.
• A garat-gége hátsó fala mögött kialakuló tályogos folyamat is kifejezett nyaki fájdalmat provokál, melyhez duzzanat, láz társul.
• Pajzsmirigy gyulladásos megbetegedése.
• A nyaki nagy erek (artéria carotis) szűkülete, elzáródása is nyaki fájdalommal jár.
• Daganatra, áttétre is kell gondolnunk pozitív kórelőzmény után.

Az utóbb említett kórképek részletes bemutatása nem célja a közleménynek- egyéb weblapokon, egészségügyi ismertetőkben, szakcikkekben megtalálhatóak. A fenti írásunkkal szerettük volna érzékeltetni, hogy a nyakra lokalizált panaszok a medicina igen széles területét ölelik fel, amellyel számos diszciplína képviselői találkoznak, és az eshetőség jelentős, nagy ívű differenciáldiagnosztikai szemléletet és tudást igényel.

A cikk szerzője az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársa.