A nyelvünkben rengeteg olyan kifejezés van, amely metaforikus értelemben a gerincet és a hátat veszi alapul egy lelki probléma ábrázolására. Ilyenek például, amikor azt mondjuk, hogy túl sokat vállal valaki, a háta közepére sem kívánja a másikat, terhet cipel a vállán. Meglepő lehet elsőre, de a mindennapi stressz valóban hozzájárulhat testi megbetegedésünkhöz, az izomtónus fokozódása által a gerinceredetű hátfájás, nyaki-és derékfájás kialakulásához.

A fájdalom megélése mindig egy rendkívül szubjektív és összetett élmény, amely minden esetben tartalmaz érzelmi tényezőket még akkor is, ha a fájdalom oka egyértelműen kimutatható. Míg egy sportoló általában jobban tűri a fájdalmat, hiszen a fájdalomélményhez az izomláz önbizalom-növelő hatása társul számára, egy pesszimista, szorongó ember a fájdalomra érzékenyebb. A degeneratív gerinceredetű fájdalom életmódbetegség, éppen ezért a hosszú távú gyógyulás érdekében életmód- és életszemlélet-váltásra van szükség.

A fájdalom kialakulása, fokozódása mögött számos tényező állhat. Ilyenek pél

• szorongás
• depresszió
• érzelmi problémák
• munkahelyi elégedetlenség, túlzott elvárások
• a negatív gondolkodás
• férfiaknál a túlhajszolt életvitel
• nőknél pedig az önfeláldozó attitűd

Döbbenet, de a fájdalom még mindig nem mérhető

Mivel maga a fájdalomélmény – ellentétben például a vérnyomással, vércukorszinttel, – objektív eszközökkel nem vizsgálható, nem mérhető ezért gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a beteg szubjektív fájdalom-beszámolója nem egyezik meg a képalkotó vizsgálaton (MR, Röntgen) látott képpel. Az aktuális fájdalomélményt számos tényező befolyásolja, ezek:

• személyiségünk
• gondolkodásunk
• érzelmi életünk
• kapcsolataink
• életmódunk

Hogyan csökkentsük a fájdalmat gyógyszerek nélkül?

Az első és legfontosabb a betegek oktatása, tájékoztatása. „A tudás, hatalom”: már az szorongás és fájdalomcsökkentő, amikor a betegek megtudják, hogy a fájdalmukat nem feltétlen valamilyen ismeretlen betegség, hanem maga a feszültség fokozza. Emellett vannak direkt és indirekt fájdalomcsökkentő pszichológiai módszerek:

• A relaxáció, képzeleti-, és légzéstechnikák célja, hogy direkt módon segítsük elő a fájdalmas és feszülő izmok ellazulását.
• Az indirekt fájdalomcsökkentő technikák az izomfeszülés okát, vagyis a stresszt és szorongást csökkentik. Ehhez a pszichológiai, érzelmi problémákra való nyitottság, és az ezzel való munkára való motiváltság szükséges.

A valamilyen deformitásból, sérülésből, kopásból vagy gyulladásból fakadó hátfájás, derékfájás, vagy nyakfájás enyhítésében a fizioterápia, vagyis a természetes gyógymódok eljárásai is igen eredményesek. Mutatunk hét tippet arra, hogyan győzzük le gyógyszerek nélkül például a hátfáját.

Hogy működik a fájdalom-menedzsment a külföldi gyakorlatban?

Számos külföldi fájdalom központban nagy hangsúlyt fektetnek a fájdalom-menedzsmentre, tehát arra, hogy a beteg maga tanulja meg a fájdalmát csökkenteni. Ilyen központok már a 1990-es évek óta léteznek az Egyesült Államokban, de Németországban is van rá lehetőség, hogy közfinanszírozott módon vegyen részt a beteg egy több hetes fájdalom-menedzsment tréningen.

Az önsegítő technikákat tanító kurzusok magukba foglalják:

• a betegoktatást
• a különböző direktív fájdalomcsökkentő technikák – mint pl. relaxáció, légzéstechnika, képzeletbeli technikák – elsajátítását
• a gondolkodási hibák (negatív gondolkodás) átstrukturálását
• az érzelmi problémák, konfliktuskezelés fejlesztését
• a fájdalom okozta mindennapi nehézségekkel való megküzdés fejlesztését.

Ezen technikák alkalmazása igazoltan hatékonyan csökkenti a fájdalmat, nehézsége viszont, hogy a betegtől nagymértékű aktivitást, motivációt igényel.

Figyelem: a pszichológia szűrés nem csak a gerincbetegeken segíthet

A pszichológiai szűrés és kezelés különböző technikáit mára már a szomatikus orvoslás valamennyi területén használják. Nagy jelentősége van a pszichológiai ellátásnak például az onkológia területén: a diagnózis kimondása után a krízisintervenciónak, a támogató terápiának, a daganattal küzdőknél a Simonton-tréningnek, a haldokló betegeknél a méltóságterápiának. A pszichológiai módszereknek szülészeten például a szülés utáni depresszió megelőzésében és kezelésében, valamint szükség esetén szülésre való lelki felkészítésben van szerepe. A hipnózis módszerét nem csak fogászatban használják előszeretettel fájdalomcsillapítás és érzéstelenítés gyanánt, de hatékonynak bizonyult különböző lelki komponensű bőrbetegségek, például az ekcéma kezelésében is.

Az írás az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársainak közreműködésével készült.