Stresszes világunkban sokaknak az elalvás sem megy könnyen: gyakran előfordul például, hogy ahelyett, hogy simán átadhatnánk magunkat a pihentető alvásnak, a testünk váratlan összerándulással gorombán visszaránt az ébrenlétbe. Miért történhet ez, és mit tehetünk ellene?
Érezte már néhány perccel lefekvés után, hogy az ellazulás, elalvás folyamatát az alvás-ébrenlét határán váratlan végtagmozgás, vagy az egész testre is kiterjedő görcsös összerándulás szakítja meg? Van, akinél ez felébredéshez is vezet, másoknál pedig nem tudatosul, csak egy félálomban átélt rossz érzéssel rontja el a zavartalan pihenését, vagy pedig ez az élmény mintegy az álmaiba épül bele: sokan számolnak be álombeli zuhanás élményükről, amelyből a becsapódás előtti utolsó pillanatban ébrednek fel. Az elalvó rándulásnak, elalvási myoclonusnak vagy hypnick rándulásnak ismert jelenséget kellemetlenségnek éljük meg. Nem betegség, nincs különösebb orvosi jelentősége, de ha gyakran előfordul, azért az alvás minőségét, eredményességét ronthatja. Nagyon gyakori, a becslések szerint a népességnek több mint a kétharmadát érinti.
A tapasztalatok szerint gyakrabban fordul elő erős fizikai, szellemi vagy érzelmi megterhelés, kimerültség, erős stressz, alváshiány hatására, és akkor is, ha túl sok koffein vagy nikotin által van „felpörgetve” az aludni készülő szervezete. A jelenség okát vizsgálva az alváskutatók két magyarázatot találtak a legvalószínűbbnek.
Az idegek játéka a lassuló működés során?
Az egyik magyarázat az idegrendszer elalvást előkészítő működésére, illetve annak pillanatnyi zavarára vezeti vissza az elalvási izomrándulás jelenségét. Alvásba merülve ugyanis lassul a szívritmus és a légzés, csökken a testhőmérséklet, veszítenek tónusukból az izmok. E folyamat során, az ébrenlét-alvás határán működésbe lép az alvás és az ébrenlét ritmusos változását szabályozó agytörzsi ún. retikuláris aktivációs rendszer is, és eközben ingerület érheti a végtagok mozgatásáért felelős idegsejteket is.
Összerándulás: önvédelmi reflex
A másik magyarázat szerint a test egyfajta védekező reflexe miatt következik be az elalvási myoclonus. Ahogy az elalvás folyamatában az izmok lazulnak, elérhetik azt a pontot, amikor hogy az agyba veszélyjel érkezik, mert tehetetlen zuhanásnak, halálos veszélynek érzékeli az izmok ellazulását, elernyedését. Az agy ekkor riaszthatja a mozgásszerveket, hogy a feltételezett becsapódás erejét az izmok megfeszítésével csökkentsék, és ezzel ébreszti az alvót.
Elkerülhető-e az elalvás előtti összerándulás?
Ezt az elalvás előtti kellemetlenséget segíthet elkerülni minden olyan életmódi változás, ami a nyugodt alvás érdekében történik. Így késő délután már tanácsosabb kerülni a koffeintartalmú italokat, ételeket, a megterhelő fizikai munkát vagy edzést. A vacsorát ajánlatos legalább két órával a lefekvés időpontja elé időzíteni. A hálószobából lehetőleg zárjunk ki mindent, ami a napi stresszre emlékeztet: hazahozott, félbehagyott munkát, laptopot, bekapcsolt mobiltelefont, stb. Jó hatású lehet az alvást segítő relaxálás, jóga, egy bögre langyos tej vagy nyugtató citromfű, levendula, kamilla, orbáncfű vagy macskagyökér tea is.
Az írás az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársainak közreműködésével készült.