Elbotlott, elcsúszott, gödörbe lépett, alig bír a lábára állni? A négy leggyakoribb mozgásszervi sérülés a zúzódás, a ficam, a rándulás és a törés. Hogyan ismerhetjük fel, melyikkel van dolgunk?

Mozgásszervi baleset bárkit érhet: nemcsak sport, hanem bármilyen háztartási vagy munkahelyi, szabadidős tevékenység során is előfordulhat, hogy valamilyen váratlan erőbehatás, ütés, túlterhelés hatására megsérül valamelyik csont vagy hozzákapcsolódó izom, ízület, szalag. Az ilyen jellegű sérülés az alsó végtag nagyízületeit, a bokát, illetve a térdet érinti a leggyakrabban. Ízületi sérülés esetében egy elcsúszás, elesés, ütődés után hirtelen fájdalom nyilall bele az érintett testrészbe, és aszerint, hogy zúzódás, rándulás, ficam vagy törés történt, azon bevérzés, duzzanat, bőrpír, mozgáskorlátozottság, mozgáskiesés alakul ki.

Zúzódás: a hajszálerek sérülése

Ütés következtében fordulhat elő a zúzódás, amikor az erőbehatás nyomán a bőrfelszín alatti hajszálerek sérülnek, elszakadnak, és azokból vér szivárog a bőrbe és a kötőszövetekbe, vörös, kék, lila, fekete elszíneződést és duzzanatot okozva. A friss zúzódás miatti elszíneződés vörös, néhány óra múlva kékké, lilává, majdnem feketévé sötétül, napokkal később pedig a sérülés helyén a bőr színe zöldre, majd sárgára vált. A zúzódás fájdalmas, de ha más szövet (ízület, csont, illetve a bőr) nem sérül, különösebb kezelést nem igényel, a duzzanatot borogatással, jegeléssel való hűtéssel lehet csillapítani. A zúzódással is orvoshoz kell fordulni azonban, ha nagy fájdalommal és jelentős duzzanattal jár, illetve akkor is, ha tisztázatlan okból, esés, ütődés nélkül is gyakran fordul elő zúzódás jellegű véraláfutás, elszíneződés. Ez utóbbi ugyanis vérzési rendellenességet jelezhet. Tudni kell azt is, hogy a zúzódás időseknél gyakoribb, kisebb erőbehatások nyomán is előfordulhat, mivel az idősek bőre vékonyabb és a hajszálereik fala is sérülékenyebb, mint a fiatalabbaké.

Rándulás, szalagszakadás: az ízületi szalagok sérülése

Rándulás akkor történik, ha egy rossz lépés, egyenetlen felszín, bucka, gödör miatt nagyobb erőbehatás éri az ízületet, jellemzően a bokát vagy a térdet. Ilyenkor a két csontvég kimozdul a helyéről, az ízületi tok és szalag megfeszül, megnyúlik, netán el is szakad, de az ízületi felszínek, a fej és a vápa a helyükön maradnak. A bokarándulás az egyik leggyakoribb ízületi sérülés. Heves fájdalommal járhat, az érintett ízület, szalag felett duzzanat, vérömleny, kék folt alakulhat ki, és a sérült nem, vagy csak nehezen tud lábra állni. Fontos, hogy a sérült testrészt akkor is pihentessük, ha súlyosabb sérülés, ficam vagy törés nem történt, mert a további terhelés ebben az esetben is nehezíti a gyógyulást. A bokarándulás esetén ajánlatos a lábat felpolcolni, az ízületet rugalmas pólyával rögzíteni, a fájdalmat és a duzzanatot hűvös borogatással enyhíteni. Nagyobb a baj, ha az ízületi szalag nemcsak megnyúlik, hanem részlegesen vagy teljesen el is szakad. Feltétlen szükséges a szakorvosi vizsgálat, mely során a sérülés mértéke megállapítható. Ma már rendelkezésre állnak ún. funkcionális bokarögzítők, melyek megfelelő alkalmazása leggyakrabban elegendő a gyógyuláshoz. Súlyosabb esetben szükséges lehet a gipsszel való rögzítés, illetve műtéti ellátás.

Ficam esetében a csontvégek is elmozdulnak

Ficamról beszélünk, ha a rándulás során az erőbehatás végén a csontvégek nem térnek vissza eredeti helyükre az ízületi tokba, hanem az ízületi vápából kimozdulva rendellenes pozícióban maradnak, az ízületi porcfelszínek, vagyis a vápa és a fej részlegesen vagy teljesen eltávolodnak egymástól. Előfordulhat bármelyik ízülettel, de leggyakoribb a könyök és a váll esetében. A ficam a rándulásnál súlyosabb, nagyobb fájdalommal jár és a sérült testrész mozgásképtelenné, kóros helyzetben rugalmasan rögzítetté válik. A kificamodott ízület helyretételével nem szabad házilagosan kísérletezni, ez orvosi feladat.

A csonttörés

Az esés, ütés, erőbehatás során nemcsak az ízület sérülhet, hanem a csont szilárd szövete is megrepedhet vagy el is törhet. A törés lehet nyílt vagy zárt, aszerint, hogy az érintett testrészt borító bőrfelület is sérült-e, a tört csontrészek napvilágra kerültek-e a törés során. A nyílt törés esetén nagy a fertőzésveszély is, ami megnehezíti a gyógyulást. Csonttörésre utalhat a fellépő intenzív fájdalom, a sérült testrész deformációja, nagymértékű duzzanata, a mozgásképtelenség és a kóros mozgathatóság. Nyílt törésnél vérzés, zártnál vérömleny is kialakulhat. Csonttörés gyanúja esetén azonnal tehermentesíteni kell az adott testrészt, és mindenképpen mielőbb szakorvoshoz kell fordulni vele. Az elsősegélynyújtó annyit tehet, hogy a sérültet nyugalomba helyezi, vigyázva arra, hogy a sérült testrészt ne mozgassa, ne terhelje. A sérülésre tett hűvös borogatás, a testrész lehetőség szerinti felpolcolása, a szív fölé emelése enyhítheti a duzzanatot. Deformitás, ficam vagy törésgyanú esetén a segítség nyújtó ne kísérletezzen a sérült testrész helyreillesztésével. Ezt csak fizikális és képalkotó vizsgálat után, szakember végezheti. A sérült testrészt adott helyzetben, egy nem szoros kötéssel kell átmenetileg nyugalomban tartani, mely jelentősen tudja csökkenteni a fájdalmat a sérült mozgatásakor, utaztatásakor.

Két hasznos tanács:

1. Borogatás alkalmazása előtt a bőrt javasolt kellően bekrémezni, hogy ne ázzon fel.

2. A jegeléssel való hűtést egy száraz textílián keresztül végezzük, ne közvetlenül a bőrhöz érintve. Ilyen lehet a jégzselé, de a legjobb egy jól záró vízzel töltött nylon zacskóba helyezett jégkocka, amely így „csak” 0 fokos. A bőrt így nem éri ún. hideg sokk.

A cikk a Budai Egészségközpont traumatológusának közreműködésével készült el.