Az edzés vagy a gyógytorna hatékonysága nem csak az izmok erején múlik, legalább ilyen fontos szerepet játszik az agy és az idegrendszer.

Az agy dönt, az ideg közvetít, majd az izom megmozdul: ez a folyamat naponta több száz vagy több ezer alkalommal is lejátszódik a testünkben. Nincs ez másképp akkor sem, amikor sportolunk. Bármilyen mozgást végzünk is, a kímélő sétától a gyógytornán keresztül a megerőltető versenysportokig, mindig ugyanaz történik a szervezetben. Először is megszületik az agyban a döntés, az elhatározás, hogy megindítjuk a lépést, a dobást, megemeljük a kart vagy a lábat. Az agy tehát küld egy jelet a megfelelő izomnak az idegek segítségével, mire az idegrendszerben található motoros egységek aktiválódnak, az izomrostok összehúzódnak, mozgást generálva. Az izomrostok összehúzódását az befolyásolja, hogy az agy által küldött idegi impulzusok mennyire gyorsak és intenzívek.

Az azonban, hogy az adott mozdulat mennyire lesz helyes, azaz mennyire felel meg annak, amit az agy “elképzelt”, több tényező függvénye. Először is befolyásolja, hogy az elképzelés mennyire volt pontos, az agy mennyire volt tisztában a mozdulat helyes kivitelezésével, azaz a sportoló mennyire tudta fejben összerakni a mozgásnak a láncolatát. Ha az agy nem biztos abban, hogy miként kell a mozdulatsort pontosan végrehajtani, ha a mozgásképzet eleve hibás, akkor bizonytalan lesz a mozdulat is, és a kudarcélmény mellett a balesetveszély is megnő.

Ismétléssel az eredményességért

Az elképzelésen túl az is befolyásolja a sikert, hogy az adott mozdulat mennyire volt begyakorolva. Az idegrendszernek, a hírvivőnek is szüksége van ugyanis bizonyos mennyiségű ismétlésre ahhoz, hogy olajozottan menjen az elképzelt mozgásforma. A mozgástanulás során a kisagy információkat kap az akaratlagos mozgásokról az agykéregből, az izmokból, az inakból és az ízületekből. Ezeket az információkat feldolgozza, és ezek alapján módosítja az utasításokat, amelyeket kiküld a testnek. Minden egyes módosítással tökéletesedik az adott mozgásforma. Így vezet az ismétlés a hatékonyabb és erősebb mozgásokhoz.

Ha már megvan a helyes, pontos mozgásképzet, a megfelelő ismétlésszám, akkor lesz jelentősége az izomerőnek az eredményességben. Vagyis mindaddig, amíg például egy dobóatléta nem gyakorolta be tökéletesen a mozdulatot, hiába erős a karja, nem jut el, vagy jóval nehezebben juthat csak el a vágyott szintre. Ha azonban megvan a mozdulat, az agy és az idegrendszer után az izomerő is fontos szerephez jut, hiszen akinek erősebb a karja, messzebbre tudja hajítani a diszkoszt vagy a gerelyt.

Műtét vagy betegség után

Ugyanez igaz a gyógytornára is. Egy baleset, műtét, betegség utáni rekonstrukció során az agy-izom-ideg kommunikáció helyreállítása azért fontos, mert ez a kapcsolat éppen úgy sérülhet egy trauma során, mint egy-egy szerv. Az agy, az idegrendszer és az izomzat közötti kapcsolat és a mozdulatok koordinálásának javítása segítheti az izomzat rehabilitációját és az elveszett funkciók helyreállítását.

De a megfelelő agy-izom-ideg kommunikáció a hétköznapi életben, a sportpályákon túl is hasznunkra lehet. Aki ismeri a testét, tudja, hogy mi megy végbe a szervezetben egy-egy mozdulatsor elindításakor, annak az olyan hétköznapi cselekvések, mint egy nehéz bútor vagy csomag felemelése, a lépcsőzés vagy a busz után szaladás is kevesebb buktatót, balesetveszélyt rejt magában.

A cikk a Budai Egészségközpont neurológus szakorvosának közreműködésével készült el.