A mozgásszegény, ülő életmód már a gyermek- és fiatalkorban is általános. A mozgásszegénység azt eredményezi, hogy a testtartásért felelős izmaikat keveset és helytelenül használják, emiatt egyes izmaik zsugorodnak, más izmaik gyengülnek. Így felborul az izomegyensúly, és emiatt a gerincnek olyan kis képleteire kerül a gravitáció okozta terhelés, amik nincsenek erre méretezve. (Ha az izomegyensúly helyesen működik, akkor azokon a képleteken van a terhelés, amik arra vannak méretezve és azt bírják.) Az izomegyensúly felborulása és a gerinc túlterhelt képletei miatt következik be a felnőttkori porckopás. A csigolyaközti porc túlterhelés okozta elváltozása kóros mozgékonyságot idéz elő a gerinc kisízületeiben, s e két folyamat egymást rontja. Végül a csigolyaközti porc elődomborodása és a kisízület meszesedése a gerinccsatorna szűkületét eredményezi.

A műtétet követő rehabilitáció is fontos lépése egy műtétnek, ugyanis mi is nagymértékben tudjuk befolyásolni egy műtét után a felépülést. Felmerül tehát a kérdés, mit tehetünk meg a gerincműtét után, és mitől kell óvakodni. Íme, egy pár tanács.

A myelo-CT vizsgálatról már részletesen írtunk a Mielográfia: gerincfestés CT-vizsgálattal című cikkünkben, most inkább azokat a tévhiteket és félelmeket szeretném eloszlatni az olvasókban, amit a minap tapasztaltam betegeim körében.

A köznyelv a mielográfiát gerincfestésként ismeri. Lényege, hogy szerves jód tartalmú kontrasztanyagot juttatunk a gerincvízbe (liquorba). A liquor zárt térben helyezkedik el, a durazsák határolja. Az eljárással megállapítható, hogy képződött-e – bármely okból – benyomat, deformitás a durazsákon. Ez ugyanis a durazsákban lefutó idegelemek funkcióját hátrányosan befolyásolhatja, fájdalmak, sőt érzészavarok vagy éppen izomgyengülés forrása lehet.

A Holt-tenger, melynek vize tömény sóoldat, nemcsak – mint köztudott – psoriasisos (pikkelysömör) Betegek Mekkája, hanem számos mozgásszervi megbetegedés gyógyhelye is. Az azonban kevesek számára ismert, hogy a Holt-tengeri klimaterápia jelentős pozitív hatást fejt ki a szérum D- vitaminszint emelkedésére, és ezzel összefüggésben a gyulladásos és nem gyulladásos eredetű mozgásszervi betegségek – így a krónikus derékfájdalom – szimptomáinak csökkentésében

Cikkünket nemcsak azon olvasóinknak ajánljuk, akik úticéljukként a szabadidő eltöltésére és pihenésre a Holt-tengert választották, hanem azoknak is, akik érdeklődéssel olvasták a számos betegség megelőzésében igen fontos szerepet betöltő D-vitamin jelentőségéről írt ismertetőnket. A D- vitamin a szervezet szinte minden szervrendszerében igen jelentős szabályozó funkciót tölt be, a kalcium anyagcserére kifejtett évtizedek óta ismert hatásán kívül.

A legtöbb csont-izomrendszeri rendellenesség degeneratív (kopásos) elváltozása köztudottan a korral növekvő arányban fordul elő.

A vállfájdalom leggyakoribb oka a vállízületet beborító és mozgató izomköpeny (rotátor köpeny) degeneratív eredetű – nem traumás – részleges vagy teljes léziója (szakadása). A váll fájdalma azonban számos esetben ízületen kívüli problémákra vezethető vissza.

Testi és lelki jóllétünkre – azaz hangulatunkra, közérzetünkre és egészségünkre - egyaránt kedvező hatással van a testedzés. Mindenkinek másfajta sportolási szokásai vannak. Van, aki rendszeresen és mértékletesen hódol ennek a szenvedélyének, és van, akinek az életében a testedzésnek a szerepe oly mértékben elhatalmasodik, hogy ártalmas lesz a személyes és a munkahelyi kapcsolataira, a szabadideje eltöltésére, és nem utolsó sorban egészségére is.

A robottechnológia a gyógyítás területén is egyre inkább kezd elterjedni. Dr. Richard Francis (Houston, USA) maga is alkalmazza azt a saját praxisában. A vele készült interjúból megtudhatjuk, hogy melyek az alkalmazásának előnyei, milyen eredményeket lehet a használatával elérni, és mi a jövője.

Nincs könnyű dolga annak, aki az ábrándozás jelenségéről szeretne tájékozódni. Az interneten böngészve csupán néhány írást találni, mely a témával foglalkozik, ráadásul ezek mindegyike azonos forrásból táplálkozva, erősen vázlatosan vagy egyoldalúan közelít a témához. Más a helyzet a tudományos szakirodalommal: több mint hatvan év kutatási eredményei állnak rendelkezésre, az utóbbi évtizedben pedig számos összegző tanulmány is napvilágot látott. Ezzel párhuzamosan az agyi képalkotó eljárások fejlődése is hozzájárult ahhoz, hogy egyre tisztább kép áll a téma iránt érdeklődők rendelkezésére.

Mi is az álmodozás? Hányféleképpen lehet elmerülni benne? Áldás vagy átok ez az elmeműködés? Mi a haszna, mi a veszélye? Cikkünk ezekre a kérdésekre keresi a választ.

A krónikus betegség kialakulása és fennmaradása nem csak a beteg számára jelent életminőségbeli változást, de közvetett módon a beteg szociális hálóját is befolyásolja. A beteg rokonai, barátai részesévé válnak a betegséggel együtt járó terheknek, alkalmazkodniuk kell szerettük testi, lelki folyamatainak megváltozásához, követni kell állapotát, a beavatkozásokat és a kezeléseket.

A nyílt, őszinte kommunikáció sokat segíthet a beteg helyzetének elfogadásában