Lehet, hogy egyértelműnek tűnik, mégis sokan vannak, akik nem tudják, hogyan kell jól beállítani a kerékpár paramétereit és hogyan kell helyesen ülni rajta. Ennek eredménye pedig a merev nyak, elgémberedett derék és púpos hát lehet.
Helyes ülés a kerékpáron
Ha nem állítjuk be megfelelően a biciklit és emiatt nem is tudunk rajta helyesen ülni, akkor egyrészt kényelmetlen lesz tekerni és hamar elfáradunk, másrészt ha huzamosabb ideig így használjuk a kerékpárt, akkor abból több mozgásszervi problémánk is adódhat; hogy csak egy párat említsünk: ízületi sérülés, kopás, például a térdnél, a könyöknél, a vállnál, a deréknál, a csípőnél, a nyaknál stb. Éppen ezért nagyon fontos, hogy testméreteinknek és a kerékpár használati szokásainknak megfelelően állítsuk be a biciklit. Egy jól beállított kétkerekűn ugyanis könnyebb helyes testtartással tekerni.
Nem mindegy, hogy milyen a nyereg
Tulajdonképpen a legjobb az lenne, ha már a biciklivásárlásnál figyelembe vennénk testi adottságainkat és ennek megfelelően választanánk nyerget is, pl. az ülőcsonti gumók távolsága segít a nyereg szélességének kiválasztásában. Ha megvan a fenék szélességéhez illő nyereg, akkor már csak a magasságát kell beállítanunk, aminél a fő szabály az, hogy a nyereg ülőfelülete mindig legyen vízszintes, mert ha túl magasan van az eleje, akkor nagy nyomás hárul a derekunkra, ha pedig előre lejt, akkor a folyamatos előre csúszás miatt a súlyunk nagy része a vállunkra, karunkra és csuklónkra nehezedik.
Ha a nyereg vízszintesre van beállítva, akkor utána fordítsuk a hajtókart a talajra merőlegesen, 6 óra állásba, és állítsuk be a nyereg helyzetét úgy, hogy sarkunkkal pontosan elérjük a pedált. Ez a módszer nagyjából helyes pozíciót eredményez, de érdemes elmenni egy 20-30 perces próbakörre és tesztelni a magasságot, mert finomhangolásra még szükség lehet ezután is. Ha úgy érezzük, hogy még nem az igazi, akkor ne radikálisan, hanem fokozatosan, 1-1 centiméterenként változtassunk a magasságon, és próbakörökkel teszteljünk addig, amíg megfelelőnek találjuk. Ez egy időigényes folyamat, de megéri rászánni az időt és az energiát. Jó tudni, hogy a túl magas nyeregre jellemző a csípő „dobálása”, vagyis a nyergen folyamatosan oldalra csúszkál a csípő, illetve ha túl alacsony a nyereg, akkor a térd túlzottan behajlik pedálfordulatkor.
Az alacsony nyereg ideje lejárt
Régebben a kerékpárok alacsonyabb középrésszel készültek, ám manapság a modern biciklik nagy része olyan vázgeometriával és teleszkópokkal rendelkezik, hogy ezeknél már nem jó, ha megállásnál simán letesszük a lábunkat. Egyébként sokan gyerekkorból hozzák a túl alacsony nyereg szokását, mert a biztonságérzet miatt a kicsiknek ez javasolt, hiszen balesetveszély esetén, azonnal le tudják rakni a lábukat. Ám ahogy a gyerek nő és egyre gyakorlottabb kerékpározó lesz, úgy érdemes a nyereg beállításán is módosítani.
A nyereg-kormány távolság beállítása
A nyereg-kormány távolságra a 45-55%-os első-hátsó arányt szokták javasolni, így lesz hatékony a súlyeloszlás. Fontos, hogy haladás közben a felsőtestünk vonala és a kinyújtott lábunk (!) 90-95 fokos szöget zárjon be.
Kérhetünk szakértői segítséget is
Láthatjuk, hogy milyen sok tényezőt kell számításba venni a kerékpár helyes beállításánál. Ha azt tervezzük, hogy sokat fogjuk használni a kétkerekűt, de bizonytalanok vagyunk a beállításokban, akkor inkább forduljunk szakértőhöz, mintsem, hogy rossz paraméterekkel tekerjünk, akár éveken át. A szakértők ráadásul olyan sok egyéb szempontot is figyelembe vesznek a beállítás során, ami az átlagembernek eszébe se jutna. Többek között nézik a lábfej hosszát és a pedálon való elhelyezkedését, a cipőtalp vastagságát, a pedálkötés típusát, illetve azt, hogy a felhasználó városban használja a kerékpárt vagy sporthoz, túrázáshoz, hiszen a különböző felhasználási módok más beállítást igényelnek. Nem véletlen, hogy a profi kerékpárosoknál akár 20%-os teljesítménynövekedést is nyújthat a helyes méret és beállítás!
A cikk a Budai Egészségközpont gerincgyógyász szakorvosainak közreműködésével készült.