Bármilyen hasznos, egészséges is az edzés, ezt is túlzásba lehet vinni – a szervezet ilyenkor jelzi, hogy regenerálódási időre van szüksége.

Túledzési szindrómának (OTS) nevezik azt a tünetegyüttest, amellyel az érintett szervezete a nem megfelelő, túlzásba vitt edzésprogramra reagál. Nemcsak élsportolókkal fordulhat elő, hanem életkortól függetlenül, gyakorlatilag bárkivel, akár súlycsökkentés érdekében vagy kedvtelésből végzett testmozgás során is.

A panaszok sokfélék lehetnek: előfordul, hogy a sportoló azt tapasztalja, hogy az edzésre fordított idő és energia aznap nem hozza az elvárt eredményt, sőt, a korábbi teljesítményszintet sem képes elérni, a szokott terhelést is soknak érzi. Máskor konkrét testi panaszok is jelentkeznek: emelkedett nyugalmi pulzus, túlzott izzadás, izomfájdalom, fáradtság, amelyet az éjszakai pihenés már nem képes rendbe hozni. Gyakoribbá válhatnak a sportsérülések, sőt a különböző fertőzések, gyulladások is. A bőr, a haj, a köröm állapotának megváltozása is intő jel lehet. Pszichés problémák is előadódnak. Az érintett fásulttá, ingerlékennyé válik, a motivációja, önbizalma, lelkesedése csökken még a legkedveltebb hobbitevékenység iránt is, alvásproblémákkal is küzdhet, a libidója és a munkahelyi teljesítménye, koncentráló képessége is romlik. Mindez akár depresszióig is elvezethet. Mivel a túledzésre utaló jelek némelyike hasonlíthat más problémák tüneteihez (például vérszegénység, depresszió és cukorbetegség) ezért fontos, hogy bármelyik új, szokatlan panasz esetében forduljon orvoshoz.

A túledzés okai

A túledzést nevezik alulteljesítési illetve elégtelen regeneráció szindrómának is, az első megnevezéssel az OTS állapot következményére, a másikkal pedig az egyik lehetséges okára utalva. Milyen körülmények válthatják ki? Okozhatja például a fokozatosság elvének be nem tartása, vagyis az edzésmennyiség vagy az edzésintenzitás hirtelen, túl gyors megnövelése vagy éppen az is, hogy az edzésmennyiség, mozgásforma monotonná, unalmassá vált a számára. Lehet a hátterében az, hogy a sportoló szervezetében valamilyen betegség bujkál, és azért nem képes ugyanarra a teljesítményre, mint korábban. Ha pszichés gondok, változások adódtak az életében, például érzelmi, személyes problémákkal vagy a szokottnál nagyobb munkahelyi stressz-szel küzd, szintén aránytalanul soknak érezheti még a szokott megterhelést is. A túledzési szindróma kialakulása kutatások szerint összefügg a szervezet aminosav-egyensúlyával, a glutamin felhasználásával is. Az intenzív mozgás során gyorsabb a glutamin felhasználása, mint amennyire azt a szervezet pótolni képes, így az izmok lebontása kezdődik el.

Mielőtt elkezdenénk az edzést…

Az edzés megkezdése előtt érdemes egy-két dolgot végiggondolni, hogy elkerüljük a túledzést, hiszen előfordulhat, hogy csak az aznapi állapotnak nem felel meg az edzésterv, a túl intenzív edzés. Azt, hogy éppen terhelhető-e a szervezet egy intenzív edzéssel, befolyásolja, hogy aznap rendesen kialudta-e magát, hogy a nyugalmi pulzusa rendben van-e, hogy megfelelő mennyiségű étel-italt fogyasztott-e, sőt még az is, hogy nincs-e a szokottnál nagyobb stressz hatása alatt, illetve teljesen egészséges-e. Az sem mindegy, hogy félelemmel, fásultan, vagy éppen lelkesedéssel vág bele az edzésbe. Az objektív körülmények is fontosak lehetnek, például egy külföldi nyaralás idején vagy egy verseny helyszínére érkezve a tengerszint feletti magasság, a külső hőmérséklet és a páratartalom extrém változása is okozhatja, hogy alkalmasint a megszokott edzésmennyiség túlzottnak bizonyul.

Hogyan állapítható meg?

A túledzettségi állapot megállapításához hozzásegít az edzések dokumentálása: edzésnapló vezetése, akár papír alapon, akár alkalmazással. Ebbe a gyakorlatok nehézségét, az ismétlések számát és idejét is célszerű vezetni. Emellett kerüljön bele az észlelt megerőltetés szintje (1-10-ig), a nyugalmi állapotban, majd a terhelés után mért pulzusszám és vérnyomás – ami megmutatja, milyen gyorsan tér vissza az edzés után újra a nyugalmi szintre. Ezen kívül az OTS gyanújakor laboratóriumi vérvizsgálatokra is szükség lehet például az elektrolitok, a vas, a különböző hormonok illetve a gyulladást jelző faktorok szintjének mérésére.

Az OTS kezelése

A túledzett, túlterhelt szervezetnek időt kell hagyni a regenerálódásra, pihenésre, de legalábbis az edzésmennyiség átmeneti, jelentős csökkentésére van szükség. Betegség vagy sérülés esetén ezek mielőbbi kezelése az első lépés. Rendezni kell az esetleg jelentkező alvásproblémákat, és fontos a megfelelő, az izomregenerálódást is segítő táplálkozás, például az elegendő fehérjebevitel és a folyadékfogyasztás biztosítása is. Szakember segítségével újra át kell gondolni az edzésprogramot, a fokozatosság és a változatosság figyelembevételével. Az izomregenerálódást segítő táplálékkiegészítő glutamin alkalmazása is felmerülhet.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.