A mozgásszegény életmód és az ülőmunka egyaránt káros hatással lehet a mozgásszervrendszerünkre. Az ízületek kóros elváltozásai több terheléssel kapcsolatos tényezőkre vezethetőek vissza.
A fizikai megterheléssel kapcsolatos panaszokat az alábbi szempontok alapján csoportosíthatjuk:
kóros terhelése
túlterhelése
helytelen terhelése
elégtelen mértékű terhelése
Életünk jelentős hányadát a munkahelyünkön, kollégáink társaságában töltjük, bizonyos tekintetben sokkal többet vagyunk munkatársainkkal és ügyfeleinkkel mint szeretteinkkel. Míg sokak számára egyértelmű, hogy a rossz családi légkör mennyire megterhelheti az emberek életét, addig a munkahelyi lelki állapotról kevesebb szó esik. Egészségpszichológiai vizsgálatok alapján evidenciának tekinthető, hogy a munkahelyi elégedettség, a munka monotonitása, munkahelyi kapcsolatok minősége, személyes igényeink, stressz és a dolgozó munkaképességének saját megítélése szoros kapcsolatban állnak a derékfájdalom kialakulásával. De hogyan lehetséges ez? Érdemes-e komolyan venni a pszichológiai tényezőket olyan fizikai betegségek kialakulásában, mint például a porckorongsérv?
Napi nyolc, vagy annál is több órát a számítógép előtt ülve töltve az ember sokszor elfelejtkezik a mozgás szükségességéről. Erre figyelmeztető jel a hátfájás, derékfájás - de mit tehetünk ez ellen ebben a helyzetben? A munkahelyünkön tornázzunk!
A mindennapokban gyakran kell olyan testhelyzetben lennünk vagy olyan mozgást végeznünk, ami a gerincünket terheli. Az itt olvasható hasznos tanácsok segítségével a gerinc terhelését csökkenthetjük.
Az alábbi gerinckímélő apróságok főleg azoknak fontosak, akiknek viszonylag gyakran fájdul meg a derekuk – ők ezek közül valószínűleg több ötletre már maguktól is rájöttek. Ha mégsem, itt segítséget kaphatnak. Természetesen azoknak sem árt az alábbi gerincvédő módszerek ismerete, akik a megelőzésre gondolnak.
A mozgásszegény, ülő életmód már a gyermek- és fiatalkorban is általános. A mozgásszegénység azt eredményezi, hogy a testtartásért felelős izmaikat keveset és helytelenül használják, emiatt egyes izmaik zsugorodnak, más izmaik gyengülnek. Így felborul az izomegyensúly, és emiatt a gerincnek olyan kis képleteire kerül a gravitáció okozta terhelés, amik nincsenek erre méretezve. (Ha az izomegyensúly helyesen működik, akkor azokon a képleteken van a terhelés, amik arra vannak méretezve és azt bírják.) Az izomegyensúly felborulása és a gerinc túlterhelt képletei miatt következik be a felnőttkori porckopás. A csigolyaközti porc túlterhelés okozta elváltozása kóros mozgékonyságot idéz elő a gerinc kisízületeiben, s e két folyamat egymást rontja. Végül a csigolyaközti porc elődomborodása és a kisízület meszesedése a gerinccsatorna szűkületét eredményezi.
A műtétet követő rehabilitáció is fontos lépése egy műtétnek, ugyanis mi is nagymértékben tudjuk befolyásolni egy műtét után a felépülést. Felmerül tehát a kérdés, mit tehetünk meg a gerincműtét után, és mitől kell óvakodni. Íme, egy pár tanács.
A myelo-CT vizsgálatról már részletesen írtunk a Mielográfia: gerincfestés CT-vizsgálattal című cikkünkben, most inkább azokat a tévhiteket és félelmeket szeretném eloszlatni az olvasókban, amit a minap tapasztaltam betegeim körében.
A Holt-tenger, melynek vize tömény sóoldat, nemcsak – mint köztudott – psoriasisos (pikkelysömör) Betegek Mekkája, hanem számos mozgásszervi megbetegedés gyógyhelye is. Az azonban kevesek számára ismert, hogy a Holt-tengeri klimaterápia jelentős pozitív hatást fejt ki a szérum D- vitaminszint emelkedésére, és ezzel összefüggésben a gyulladásos és nem gyulladásos eredetű mozgásszervi betegségek – így a krónikus derékfájdalom – szimptomáinak csökkentésében
Cikkünket nemcsak azon olvasóinknak ajánljuk, akik úticéljukként a szabadidő eltöltésére és pihenésre a Holt-tengert választották, hanem azoknak is, akik érdeklődéssel olvasták a számos betegség megelőzésében igen fontos szerepet betöltő D-vitamin jelentőségéről írt ismertetőnket. A D- vitamin a szervezet szinte minden szervrendszerében igen jelentős szabályozó funkciót tölt be, a kalcium anyagcserére kifejtett évtizedek óta ismert hatásán kívül.
A legtöbb csont-izomrendszeri rendellenesség degeneratív (kopásos) elváltozása köztudottan a korral növekvő arányban fordul elő.
A vállfájdalom leggyakoribb oka a vállízületet beborító és mozgató izomköpeny (rotátor köpeny) degeneratív eredetű – nem traumás – részleges vagy teljes léziója (szakadása). A váll fájdalma azonban számos esetben ízületen kívüli problémákra vezethető vissza.
