Mit tehetünk azért, hogy csontjaink erősek legyenek, és idős korban is megőrizzék tömegüket, ne következzék be a rettegett csontritkulás? A válasz mindenképpen az életmódunkban rejlik: az aktivitás, mozgás mellett legtöbbet a megfelelő táplálkozás segítheti csontjaink egészségét. Ismerje meg azokat az ásványi anyagokat, vitaminokat, nyomelemeket, amelyek a csontritkulás megelőzésének legfontosabb étrendi elemei!
A csontok szerkezete lyukacsos, porózus, különösen a belsejük, melyet tömörebb külső rész vesz körül. A csontszövet állománya nem állandó, hanem folyamatosan épül, bomlik, alakul. (Ezért tudnak pl. a csonttörések is összeforrni.) Ásványok épülnek be fehérje vázba, amit a szövet működésében, fel- és leépülésében közreműködő sejtek ölelnek körül. Kb. 28 éves korig a beépülés erősebb, mint a bomlás, tehát az úgynevezett csontsűrűség, vagyis a csontok ásványi anyag tartalma növekszik. Ezt követően a növekedés leáll, sőt, lassú csökkenésnek indul. Amíg a frissen beépülő anyagok mennyisége nagyjából arányban van a lebomlókkal, nincs gond. Amikor viszont csontállomány nagyobb ütemű csökkenése miatt a szerkezete egyre hézagosabb, lyukacsosabb – így törékenyebb - lesz, akkor már csontritkulásról van szó. Hormonális okokból a nők esetében a változó korban pár évre felgyorsul a csontállomány leépülése. A megfelelő csontépítők táplálkozásba iktatása tehát minden életkorban fontos, 28 éves korig az alapozás, később a csontvesztő folyamatok lassítása érdekében.
Öröklött és életmódi tényezők határozzák meg
A génjeinkben örökletesen kódolt tényezők mintegy 70 százalékban meghatározzák az egyén legmagasabb csonttömegét, és az azt követő csontvesztés mértékét. A fennmaradó hányadban azonban egyéb, befolyásolható tényezőkön múlik a csont sűrűsége. A csontritkulás (oszteoporózis) elkerüléséért, csontjaink erősségért egész életünkben tenni kell: a prevenció kulcsa a mozgás és a helyes táplálkozás. Mind a megelőzés, mind a kezelés szempontjából kiemelkedő fontosságú a megfelelő mennyiségű kalcium bevitele, amelyet elsősorban táplálékkal kell biztosítani. Emellett más ásványi anyagok, például a magnézium, az A-, a C, a D-vitamin, valamint a szilícium bevitelére is ügyelni kell. Lényeges a rendszeres, csontsűrűséget mérő szűrővizsgálat, hogy a problémát mielőbb, korai szakaszában felismerve kezelhessék.
Kalcium és segítői
A kalcium a csontok alapvető, fő építőanyaga. Kiváló kalciumforrások a sajt, a tejtermékek, a tofu, a szardínia, a sötétzöld növények (pl. brokkoli). A bélből szívódik fel, de ehhez D-vitaminra van szükség. Hasonlóan fontos a csontok másik alkotóeleme, az egyébként az idegeket, izmokat is „karban tartó” magnézium is, amely szintén támogatja a kalcium felszívódását. A foszfor is lényeges szerepet tölt be a csontanyagcserében. A szilícium szervezetünk fontos nyomeleme, mely legnagyobb koncentrációban a kötőszövetekben, így például a csontokban található. A szilícium segíti az ásványi anyagok beépülését a csontokba, ezért érdemes a forrásául szolgáló sok friss gyümölcsöt, illetve zabpelyhet, szilíciumban gazdag ásványvizet fogyasztani. Ugyanakkor arra is ügyelni kell, hogy bár a csontsűrűséget növeli a szilícium, csökkentheti a kalcium és a magnézium felszívódását a bélben. Az ideális napi szükséglet 40 mg. A bór csökkenti a kalcium és magnézium vizelettel történő ürülését, és részt vesz a kalcium-anyagcsere hormonális szabályozásában.
A C-vitamin
Legismertebb vitaminunk, hozzájárul számtalan érrendszeri, daganatos, fertőző betegség megelőzéséhez, immunrendszerünk normális működéséhez. A csontrendszer szempontjából lényeges, hogy a C-vitaminnak a kollagén képződésében kitüntetett szerepe van. A porckorong külső rostos gyűrűrétege, és a belső gél állapotú magja is nagy mennyiségű kollagént tartalmaz, ez adja a porckorong rugalmasságát. A porckopás megelőzéséhez tehát szükség van C- vitaminra. Szervezetünk nem képes C-vitamint előállítani, ezért a szükséges mennyiséget teljes egészében élelmiszerekkel, esetleg táplálék-kiegészítő készítménnyel kell szervezetünkbe bevinni. Kitűnő C-vitamin forrás a csipkebogyó, a paprika, az áfonya, a goji bogyó, a kiwi, a kelbimbó, a karalábé, a káposzta (savanyítva is), a földieper, a narancs, a citrom, a grapefruit.
Az A-vitamin
Az A-vitamin a zsírban oldódó vitaminok közé tartozik, számos élettani folyamatban, például a szemideghártya fényérzékenységét biztosító anyag felépítésében, a csontnövekedésben, a hámszövet épségének fenntartásában lényeges a szerepe. Nemcsak táplálékkal kerül szervezetünkbe, a bélfalban és a májban is képződik egy enzim hatására a béta-karotinból. A karotinoknak kifejezett csontépítő hatásuk van, kutatások szerint a magasabb szérum karotin-koncentráció csökkenti a törési kockázatot. Tehát csontjaink védelme érdekében a megfelelő D-vitaminpótlás mellett ne feledkezzünk meg elsősorban a magas karotintartalmú gyümölcsök és zöldségek fogyasztásáról sem. Béta-karotinban gazdag élelmiszerek például a sárgarépa, a sütőtök, a sárgadinnye, a paradicsom, a sárgabarack, a spenót, a fűszerpaprika.
A napfény vitaminja
Számos betegség megelőzésében igen fontos szerepet tölt be a D-vitamin, szinte minden szervrendszerben komoly szabályozó funkciója van, és hat a kalcium anyagcserére is. Felmérések szerint a D-vitamin hiánya nagyon gyakori az északi országokban, és a Magyarországon is a vizsgáltak több mint felénél találtak a normálisnál alacsonyabb D-vitaminszintet. Ez különösen riasztó, ha figyelembe vesszük, hogy a D-vitaminhiány és az autoimmun kórképek, pl. a sokizületi gyulladás, valamint a krónikus derékfájással járó izomfájdalom összefügg, de fokozza a depresszió esélyét és a koncentrálóképesség lanyhulását, a szív-érrendszeri betegségek kockázatát is. A megnövelt D-vitaminszint viszont jelentősen javítja a csont- és izomrendszeri megbetegedések tüneteit. Az emberi szervezetben a D-vitamin elsődleges forrása egy, a bőrben levő vegyület, amelyből a napfény hatására D3 vitamin keletkezik. Ezért jó, ha az arc, kezek és karok – tehát nem is kell az egész test - heti két-háromszor 10-20 percen át ki van téve a napsugaraknak. Természetes D-vitamin-források az anyatej, a tejtermékek, a halak, a tojássárgája, a gomba.
Csontvesztő szokásaink
A csonterősséget befolyásolja az életmódunk néhány egyéb eleme is. Így például a dohányzás nagymértékben hozzájárul a csontszerkezet bomlásához, illetve felgyorsítja a csontvesztés folyamatát. A káros szokást sosem késő abbahagyni, már csak azért sem, mert a nikotin hatásától mentesült szervezetnél visszaáll a csontok bomlásának üteme a normális rendre. A másik népbetegségnek számító káros szokás, az alkoholfogyasztás hasonlóan rossz hatású a csontjaink szempontjából is. Az alkohol ugyanis gátolja a kalcium, a magnézium és a D-vitamin felszívódását, vizelethajtó hatása pedig gyorsítja a kalcium ürülését. A túlzott sófogyasztás is árt: a nátrium napi ajánlott mennyisége kb. egy teáskanálnyi sónak felel meg. Ennek túllépése több területen is egészségügyi problémákat okozhat. A csontrendszer szempontjából a túlzott sófogyasztás a csontok mésztartalmának leépülésével hozható összefüggésbe. Csontjaink szempontjából talán a legkárosabb szokás pedig a passzivitás, a mozgáshiány!
Kapcsolódó írások a Gerinces Blogon:
A porckorong-kopás és a C-vitamin
A só hatása csontjaink minőségére
Miért fontos a szilícium az oszteoporózis megelőzésében?
Az oszteoporózis alattomos szövődménye
Az írás az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársainak közreműködésével készült.
