A gerincbeteg részére általánosan adott orvosi tanácsunk, hogy a megtanult egyéni gyógytornájának rendszeres (naponkénti) otthoni végzése mellett ússzon is hetente 1-2 alkalommal, ha teheti. Ezt az általános tanácsot járjuk most körül, mert itt a nyár és több lehetőségünk adódhat most az úszásra. Tehát ússzunk - és hogyan?

Ha a székünk nem elég jó, vagyis nem támasztja meg a derekunkat a fenékkel történt hátracsúszáskor sem, akkor esetleg segíthetnek a széket javító párnák:

A hidroterápia, (a víz terápiás használata) vagy aquaterápia valószínűleg már egy idős az emberiséggel és az egyik olyan alapvető módszer, amit széles körben használnak természetes gyógymódként. Ismertetőnk aktualitását nemcsak a közelgő nyár,- és az ezzel járó különböző vizek mellett eltöltött hosszabb szabadság- adja, hanem az alábbi cikk az első olyan tudományos áttekintő elemzés a releváns angol nyelvű irodalomban, ami a hidroterápia tudományosan bizonyított hatásáról számol be.

A gerincbetegségek ellátására a két választandó út a műtéti vagy nem műtéti kezelés. A sürgős műtéti beavatkozást igénylő kórképeket kivéve, a legnehezebb a megfelelő döntéshozatal a két diszciplína között.

A keddi „Brazil kudarc” drámája után, ismét terítékre került a sajtóban Neymar gerincsérülésének „mítosza”. Mint gerincgyógyászattal foglalkozó orvos, a sérülés és az azt követő, egész nemzetet érintő drámai vereség és megsemmisülés vélt, vagy valós összefüggéseit nem szeretném elemezni, de a sajtóközleményeket összegezve, néhány tényt, megállapítást és következtetést szeretnék megosztani, és néhány tévhitet eloszlatni a töréssel kapcsolatban.

A mindennapokban társas intelligenciánk segítségével képesek vagyunk a másik ember személyiségéről következtetéseket levonni annak viselkedése, gesztusai alapján. Ez a készség segít minket ahhoz, hogy különféle jelzéseket azonosítva gyorsan kialakítsunk egy előzetes tudást a másikról, amely benyomás fontos útjelzője a kapcsolat további alakulásának. Van, hogy találkozunk valakivel, és mély szimpátiát érzünk, vagy éppen ellenkezőleg, menekülnénk a környezetéből. Ezek a benyomások tudattalanul születnek meg, és a viselkedés számtalan aspektusából gyűjtött információkból állnak össze.

Napjaink orvostudománya átütő sikereket ért el a gerincbetegségek CT és MR nyújtotta diagnosztikájában, és a fájdalmat generáló spinális struktúrák egyre pontosabb felderítésében. Óriási léptékű a fejlődés a genetika és a sejtbiológia vonatkozásában éppúgy, mint az egyre korszerűbb és tökéletesebb gerincsebészeti megoldások területén. Újabb és újabb fájdalomcsillapító készítmények jelentek meg a gyógyszeriparban, de egyre növekvő érdeklődés mutatkozik hazánkban és szerte a világban a tradicionális, vagy komplementer medicina módszerei iránt.

A betegek gyakran hirtelen fellépő gerinc tájéki fájdalomról, a végtagokban jelentkező zsibbadásról panaszkodnak. Ha az orvosi vizsgálat kizárta a műtéti indikációt megkezdhető már a betegség akut fázisában a fizioterápia. A hirtelen fellépő gerinc környéki fájdalom megfelelő interdiszciplináris terápia alkalmazása mellett jó prognózisú. A kitűzött cél eléréséhez azonban elengedhetetlen a gyógytornász, az orvos illetve egyéb diszciplínák együttműködése.

A kompressziós csigolyatörés kezelési lehetőségei közül a műtét részletes leírását tanulmányozhatják jelen leírásunkban.

Sok cukorbeteg nehezen küzd meg azzal, hogy elkezdje és fenntartsa az egészség megőrzéséhez fontos életmódbeli változtatásokat, mint például a diéta betartását. A pszichológusok abban segíthetik a pácienseket, hogy könnyebb legyen megváltoztatniuk a viselkedésüket, például étkezési szokásaikat vagy aktivitásukat. Abban is segíthetnek, hogy megtanítsák a betegeket arra, hogy hatékony stratégiákat fejlesszenek ki a vércukorszint-mérésre és a gyógyszerszedésre nézve.

A diabéteszről szóló írásunk folytatása.