Kezdjük az egyik leggyakoribb kérdéssel, ami a porckorongsérvre vonatkozik: műteni, vagy nem műteni?

Az előzőekben három egymást követő sorozatban ismertetett elemző tanulmány (Sport, fizikai aktivitás és krónikus derékfájdalom I., II. és III. rész), a 11 év alatt megjelent igen nagyszámú – 2583 – tudományos cikket felölelő adatbázis ellenére a teljesség igénye nélkül készült, – hisz számtalan népszerű sportág, mint például a téli sportok, síelés, korcsolyázás, jéghoki, valamint atlétika, műugrás… stb. kimaradt az elemzésből - valószínű, mert nem is született megfelelő tudományos igényű közlemény ezzel kapcsolatban.

A múlt hét végén zajlott neves népegészségügyi konferencia tanulságait a szülőknek is érdemes megszívlelniük.

A francia kutatócsoport tanulmányának folytatása oldalunkon, még négy népszerű sportág krónikus derékfájdalomra kifejtett hatásáról.

Amikor elkerülhetetlen az orvosi beavatkozás, jó tudni annak típusairól és a gerincsebészetben alkalmazott eljárásokról. Videóval!

Standard műtéti eljárások:

1.) Ágyéki gerinc

Az ágyéki porckorongsérv eltávolítása (microdiscectomia, discectomia, sequestrectomia):

A műtét célja, hogy a panaszokat okozó kiszakadt vagy kitüremkedő porckorong darabot eltávolítsuk.

Cikkünkből megtudhatja, hogy mikor válik elkerülhetetlenné az orvosi beavatkozás, és ennek milyen típusai, eljárásai vannak.

Miért a műtét? (indikációk):

Abszolút indikáció: egy műtétnél ezt akkor mondjuk, hogyha a műtét elmaradása a beteg életét súlyosan veszélyezteti, illetve a beteg olyan végleges funkciókiesést szenvedne el, ami a későbbiekben az életminőségét jelentősen rontaná (bénulások, széklet vizelet inkontinencia, súlyos járászavar stb.) vagy az állapotában olyan fokú romlás következne be, ami a későbbiekben nagy valószínűséggel visszafordíthatatlan. Ide sorolhatjuk még a súlyos fájdalomszindrómát is.

Elemző tanulmányunk folytatása arról, hogy hogyan befolyásolják az egyes sporttevékenységek és a fizikai aktivitás a krónikus derékfájdalmat. 

Dr. Purebl György, Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet munkatársának több cikkének összefoglalásaként készült el az alábbi írás, amely arról szól, hogy az alvás egyike a legnehezebben vizsgálható élettani működéseknek. Az álmok szimbolikáját pedig kifejezetten óvatosan kell kezelni, nem szabad messzemenő következtetéseket levonni belőlük az emberre nézve, inkább mindenkinek érdemes inkább a saját álmaihoz való viszonyával foglalkoznia.

Abba kell hagyni, el- vagy újra kell kezdeni a fizikai aktivitást, vagy az egyes sporttevékenységet a krónikus derékfájdalom esetén? – gyakran visszatérő kérdések a gerincproblémával küzdő Páciensek részéről.

Kutatási eredmények egybehangzóan kimutatták, hogy a kardiovaszkuláris panaszok összefüggésben állnak az intenzív negatív érzelmeinkkel. Egy friss tanulmány a korábbi eredményeket összegezve azt találta, hogy a dühkitöréseket követő két órán belül nagyobb valószínűséggel alakulhat ki súlyos szív-érrendszeri probléma. A European Heart Journal című folyóiratban megjelent írás szerint az idegeskedő, dühös embereknél 4,74%-kal nagyobb valószínűséggel alakul ki szívinfarktus, és 3,62%-kal nagyobb valószínűséggel alakul ki agyi érkatasztrófa azokhoz képest, akik a vizsgált időszak alatt nem számoltak be ilyen érzelmekről.