Egyre többen vágnak bele a sportolásba: futásba, focizásba, kosarazásba, kézilabdázásba, és sokan kísérleteznek a gördeszkázással, görkorcsolyázással, síeléssel is hobbi szinten. Ez egyfelől egy abszolút pozitív trend, másrészt viszont körükben gyakran jelentkeznek túlterheléses problémák, mivel sokszor figyelmen kívül hagyják a fokozatosság elvét, és a "hiába fáj, akkor is végig csinálom" elvet követik a sportolás során. Ezt érdemes tenni a komolyabb sérülések elkerülése érdekében.

Sportolás közben leggyakrabban a boka- és a térdízület sérül - ez lehet rándulás, húzódás, súlyosabb esetben ficam. A sérülés gyakran hirtelen jelentkező fájdalommal, az érintett ízület deformitásával, duzzanattal, esetleg vérömleny képződésével jár, és részleges vagy teljes mozgáskiesést eredményez.

Milyen sérülésektől szenvednek leggyakrabban a hobbi sportolók?

A túlterheléses ártalmak mellett több komolyabb, szakorvosi ellátást igénylő probléma is jellemző hobbi sportolók esetén.

Rándulások, ficamok

Főleg futóknál és labdajátékokat végzőknél gyakori akut traumák a rándulások és a ficamok, amik legtöbbször a bokát érintik. Gyakran hirtelen irányváltoztatás vagy elrontott talajra érkezés okozza a sérülést, és viszonylag sűrűn jelentkezik olyan sportolóknál, akiknek korábban már volt bokasérülésük. 

Izomhúzódások, izomszakadások

Az izomsérülés az izomrostok megnyúlásával, részleges vagy teljes szakadásával járhat, hirtelen, intenzív fájdalmat, mozgáskorlátozottságot okozva. Az izomban futó erek sérülése miatt bevérzés, vérömleny, véraláfutás keletkezhet. 

Bicepszszakadás

Gyakran súlyzó edzés során következik be, legsűrűbben testépítők körében. A bicepszszakadásban a szteroidhasználat is szerepet játszhat: a szteroidok ugyanis gyorsan növelik meg az izomtömeget, ezt a hirtelen változást az ínak azonban nem képesek követni, így túlterhelődnek, vagy akár le is szakadhatnak.

Térdízületi sérülések

Hobbi sportolóknál gyakori jelenségek a keresztszalag-szakadás és a meniscus sérülések, melyek gyakran ugrások, hirtelen lefordulások, rossz talajfogások következményei.

Achilles-ín szakadás

Többnyire túlterheléses eredetűek, a biztonságos sportolást garantáló fokozatosság elvének sutba vetése, a hirtelen edzésidő, edzésintenzitás növelés eredményeként jönnek létre.

Stressztörések

Főleg futóknál, ugróknál, kosárlabdázóknál gyakori sérülések. Az alacsony csontsűrűség és a nem kiegyensúlyozott táplálkozás is növelik a stressztörések kialakulásának kockázatát.

Váll és rotátorköpeny sérülések

Főleg olyan sportágak hobbi szintű gyakorlóinál jellemző, amelyeknél a kar gyakran a fej fölé kerül - kézilabdázók, röplabdázók, teniszezők vannak a rotátorköpenysérülésnek leginkább kitéve.

Milyen sportsérüléseket kezelhetünk otthon?

Kisebb léptékű, könnyen gyógyuló sérüléseket otthon is biztonsággal kezelhetünk. Az izmok, az ínak és szalagok húzódása esetén a legfontosabb az érintett testrész pihentetése. A duzzanatot jegeléssel, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású krémek használatával akár otthon is enyhíthetjük.

Milyen sportsérülésekkel forduljunk orvoshoz?

Súlyosabb, mozgáskorlátozottsággal is járó esetben, rándulás, ficam, az ínszalagok, illetve az izomrostok megnyúlása, erős fájdalommal, duzzanattal, bevérzéssel járó sérülése, részleges vagy teljes szakadása esetén szakorvosi kezelésre van szükség. Ezeket ne próbáljuk meg otthon kezelni. Súlyosabb ficam esetén akár még műtétre is szükség lehet, és hetekig-hónapokig tartó gyógyulási idővel is számolhatunk.

Mit tehetünk a sérülések megelőzése érdekében?

Kövessük a fokozatosság elvét! Ha lassan, lépésről lépésre növeljük a terhelést, azzal csökkenthetjük a túlterhelésből fakadó problémák, a stressztörés kockázatát.

Egyszer se felejtsük el a megfelelő bemelegítést és a dinamikus nyújtást! Mindig aktív, sportág specifikus bemelegítést végezzünk.

Végezzünk erőnléti edzéseket! A célzott erőfejlesztés tudományos kutatások eredménye szerint szintén csökkenti a sérülések kockázatát.

Trenírozzuk az egyensúlyunkat! Ezáltal nagyobb stabilitást érhetünk el, ami csökkenti az esésveszélyt.

Vegyük igénybe képzett gyógytornász-fizioterapeuta segítségét!

A cikk a Budai Egészségközpont ortopéd szakorvosának közreműködésével készült el.

A mozgásképesség és a járásbiztonság csökkenése, valamint a sérülésekre való fokozott hajlam nem elkerülhetetlen következményei az öregedésnek, hanem egy elhúzódó folyamat következményei, így életmódunkkal javíthatunk vagy akár ronthatunk is az állapotunkon.

Sok tévhit kering az emberek körében az időskori mozgással kapcsolatban. Gyógytornász-fizikoterapeuta szakemberek közreműködésével megvizsgáltuk, hogy mi ezek valóságtartalma.

Világszerte évente 37,3 millió olyan súlyos esést regisztrálnak, ami orvosi ellátást igényel. Az elesés a véletlen sérülésekből fakadó halálesetek második leggyakoribb oka. Tudja meg, mekkora mértékben van kitéve az elesés kockázatának és mit tehet az esések megelőzése érdekében!

A rendszeres testmozgásnak kiemelkedően fontos szerepe van abban, hogy idősebb korunkban is lehetőségeinkhez mérten egészségesek maradjunk. De vajon mennyi és milyen típusú aktivitásra van szükség, és ehhez milyen mozgásformákat válasszunk? 

Ha a félelem a műtét időpontjához közeledve túlzott mértékűvé válik, az hátráltathatja a gyógyulásunkat, felépülésünket. Ezeket a tanácsokat betartva leküzdheti, egészséges mértékűre csökkentheti a műtét miatti szorongást.

Hallott már az izommemóriáról? Ha még nem, itt az ideje többet megtudni erről a fontos tényezőről, aminek fontos szerepe van a helyes testtartás fenntartásában, az ergonómiai tudatosságban és ezáltal a sokak mindennapi életet megnehezítő derékfájdalom megelőzésében - a gyógytorna módszertanának bevetésével.

A túlzott klímahasználat gyakran okoz különböző mozgásszervi panaszokat. Ezt tegye, hogy megelőzze a kínzó nyak-, hát- vagy derékfájdalmat.

Ahogy idősödünk, a csontsűrűségünk csökken, a csontjaink gyengülnek és egyre jobban ki vagyunk téve a csonttörések veszélyének, amik ráadásul lassabban és nehezebben gyógyulnak, mint korábban. Érdemes tehát tudni, hogy mit tehetünk a csontritkulásból eredő törések kockázatának csökkentése érdekében.

Az ízületi kopás minden 4-5. embernek problémát okoz élete során, az 55 év felettiek körében ez számít a leggyakoribb mozgásszervi gondnak. Sokakban felmerül a kérdés, hogy a csípő- és a térd kopása meddig kezelhető konzervatív módon, és mi az a pont, amikor már elkerülhetetlen a műtét. Tanácsainkat megfogadva sokat tehet az ízületi fájdalma csökkentéséért és életminőségének javításáért.