Önnek is ismerős az az érzés, hogy éjjel „elfeküdte a karját”, vagyis zsibbadt, elgyengült karral ébred, mert karja alvás közben a törzse alá szorult? Mi okozza ezt az átmeneti bénultságot?

Csontjanik rendkívül fontos szerepet töltenek be az egészségünk, a mozgásunk, az egész életünk szempontjából. Egyrészt a csontokon tapadnak meg az izmaink, másrészt a csontok részt vesznek a mozgásunk alakításában, a vérképzésben, és védik a belső szerveinket is. Bár sokat tanultunk róluk az iskolában, jó néhány érdekes tény nem közismert a csontokkal kapcsolatban. Összegyűjtöttünk közülük egy csokorral.

Krónikus fájdalommal járó problémája van, műtét előtt áll? A műtét sikerét, a gyógyulást segítheti, ha pszichésen is készül rá, ha sikerül oldani az ilyenkor jelentkező stresszt és szorongást, hogy szervezete a gyógyulásra koncentrálhasson.

Az év elejét sokan kezdik azzal az elhatározással, hogy véget vetnek a tespedésnek, leadják a felesleges kilókat, újra elkezdenek sportolni. Vannak, akik éveket, évtizedeket hagytak ki, de aztán megérik bennük az elhatározás, hogy tesznek valamit az egészségükért. A hirtelen jött sportolási kedv azonban sérülésekhez, rándulásokhoz, szakadásokhoz, sőt, akár komolyabb betegségekhez is vezethet, ha nem vagyunk elég óvatosak. Összegyűjtöttük, hogy mire kell odafigyelni, mielőtt újra mozogni kezdünk. 

A mobiltelefonok és különösen az okostelefonok megjelenése óta az életünk radikálisan megváltozott. Naponta átlagosan 1-3 órát töltünk a mobiltelefonunk fölé hajolva, lényegében mindenhol: utazás közben, étkezés közben, de sokan még sportolás közben is a mobiljukba mélyednek. Ez a változás brutális hatással volt a testünkre is. A telefon fölé görnyedés megváltoztatja a testtartásukat, ami komoly hatással van az egészségünkre. De hogyan ellensúlyozhatjuk ezt az újfajta terhelést? 

A legtöbben azt gondolják, hogy hajlékonyság éppen olyan velünk született adottság, mint a szemünk színe vagy az, hogy milyen magasra növünk. Olyan jellemző, amin nem tudunk változtatni, így nem marad más, mint elfogadni, amit a természettől kaptunk. Ha merevek vagyunk, és az is gondot okoz, hogy lehajolva az ujjunk hegyével megérintsük a lábujjunkat, akkor ezzel kell együtt élni. Pedig a hajlékonyság, a lazaság bár részben valóban velünk született adottság, kellő szakértelemmel fejleszthető is.

Itt a tél és vele a síszezon. A magyarok közül is egyre többen választják ezt az izgalmas sportot téli kikapcsolódásnak. Sajnos a statisztikák szerint a magyar síelők gyakrabban szenvednek baleset, mint azok, akik olyan országokban élnek, ahol többet tudják gyakorolni a síelést. Mivel a természeti adottságok miatt a Magyarországon élők nem tudnak annyit síelni, mint az osztrákok, szlovákok, szlovének vagy olaszok, nekünk még alaposabban fel kell készülnünk a szezonra. Már csak azért is, mert a síelés az egyik legbalesetveszélyesebb sport, gyakran vezet csonttörésekhez, ficamokhoz, szalagszakadásokhoz. De hogy is kell alaposan felkészülni?

A gerincbetegségek és az azokhoz társuló panaszok, például a nyaki, hát- és derékfájdalmak, mozgáskorlátozottság okának tisztázásához számos diagnosztikai eszköz, képalkotó eljárás áll a szakorvosok rendelkezésére. Összegyűjtöttük ezek közül a legfontosabb vizsgálati lépéseket, módszereket, amelyekkel a beteg a gerincgyógyászati diagnózis megszületéséig találkozhat.

Hétvégi kikapcsolódásra készül, szívesen pihenne valamelyik fürdőhelyen? Érdemes utánanézni, hogy hol milyen gyógyhatású, összetételű gyógyvíz áll rendelkezésre, melyik javasolható leginkább Önnek, melyik mennyire javíthatja az egészségi állapotát!

Fotó: Dragana_Gordic / Freepik

Gyakran fáj a dereka vagy az egyik lába, esetleg viszonylag kis mozgástól is a túlterhelés tünetei jelentkeznek az ízületeiben? Panaszait okozhatja egy olyan apró eltérés is, amelyre nem is gondol: előfordulhat, hogy a lábai nem teljesen egyforma hosszúak, ezért állás, járás során a teher nem egyenletesen oszlik meg köztük.

Fotó: rawpixel.com / Freepik