Hosszabb utakra eddig is sokan választották az autót, de a koronavírus-járvány miatt rövidtávon is egyre többen választják az utazás ezen formáját. A legtöbb idei nyaralás úticélját is nagyrészt autóval közelíthetjük meg, nem beszélve azokról, akiknek munkavégzésük elengedhetetlen eszköze a gépjármű. Minél gyakrabban és minél több ideig tartózkodunk a kocsiban, annál nagyobb az esélye, hogy megfájdul a derekunk, a hátunk és a nyakunk.

Általánosságban elmondható, hogy minden embernek – gyereknek és felnőttnek egyaránt – javasolt a rendszeres sportolás, de az ülőmunkát végzőknek különösen nagy szükségük van a mozgásra, hiszen többnyire egész nap inaktívak. Persze az is fontos, hogy munka közben minél többször mozgassuk meg az elgémberedett tagjainkat, de munka után se hanyagoljuk el a testedzést. A rendszeres sport ugyanis nemcsak segít levezetni a feszültséget, hanem többek között javítja a szív oxigénellátását, ezáltal csökkenti az érelmeszesedés, az agyvérzés és az infarktus kockázatát is. Jó tudni, hogy az irodai dolgozóknak elsősorban a törzsizmok és a hátizmok erősítése lényeges.

Cikkünk több olyan kulcsfontosságú gerinckímélő tanácsot tartalmaz, amit mindenki bátran alkalmazhat a megelőzés és az esetleges fájdalom enyhítése érdekében.

Az akupunktúra hagyományosan nem a nyugati orvoslás része, de világszerte egyre többen használják fájdalomcsillapításra, például hátfájás vagy nyaki fájdalom kezelésére.

Az átlagember többnyire keveset foglalkozik a has- és hátizmai építésével. Ez sajnálatos, ugyanis ezen izmok az ún. core izmok, vagyis a törzs stabilizációs izmai közé tartoznak, és hajlamosak az életkorral gyengülni, hacsak nem edzik őket.

A jó idő beálltával egyre többen szánják rá magukat a futásra, kerékpározásra vagy valamilyen egyéb kardiómozgásra. De mit is értünk pontosan kardiózáson? Kinek melyik formája való, és mire kell figyelnünk, mielőtt belevágunk?

A fájdalom erősségének megítélésben a betegeké a főszerep. Mindenki maga tudja a legjobban, hogy fájdalma mennyire erős és mennyire akadályozza mindennapi tevékenységeit.

Mit tegyünk abban az esetben, ha járásképtelenséget okozó deréktáji fájdalom lép fel és kétséges, hogy eljuthatunk-e azonnal orvoshoz?

Valamennyien érzékeljük, hogy a körülöttünk levő világ hirtelen, gyorsan és sokat változott. E szomorú világjárvány kellős közepén az emberiség napjai globális bizonytalanságban, aggodalommal és szorongással telnek, bár a média mindent megtesz figyelmünk elterelésére – a szabadidős tevékenységek, a kultúra és sport, valamint a pszichológia lelkesítő eszközeinek ajánlásával. Természetes, hogy e bizonytalan időben küzdeni próbálunk a megoldandó problémákkal, de nem szabad, hogy az aggodalom, és szorongás átvegye felettünk az uralmat.

Az elmúlt hetekben kialakult helyzet okán mindennapjainkban számos változás következett be. Gerincbántalommal küzdőként egy valami azonban minden bizonnyal megmaradt, világjárvány ide vagy oda: ez pedig a fájdalom élménye. A hosszan fennmaradó stressz, a szorongás és a hasonló negatív érzelmi reakciók az izomfeszültségen és az idegrendszer érzékenységén keresztül erősítik a megélt fájdalom erősségét. Ebben az időszakban fokozottan terhelhetnek bennünket az események – mind a hírek, mind a kimozdulás nehézségei. Ennek megfelelően, a megszokottnál erősebbek lehetnek az ezek kapcsán fellépő negatív érzelmi reakcióink. Láthatjuk, hogy miért kiemelten fontos, hogy tudatában legyünk ennek és próbáljuk meg befolyásolni állapotunkat azokkal az eszközökkel, melyek rendelkezésünkre állnak.